Többfrontos támadással kell megküzdeniük a nőknek a járványidőszakban, és mindegyik arra mutat rá, hogy az esélyegyenlőség ügye fontosabb, mint valaha – így foglalhatók össze a KPMG Global Female Leaders Outlook 2020 kutatás tanulságai. A magyar részeredményekből ugyanakkor az is kitűnik, hogy a sztereotipizálásból fakadó sérelmek a nemzetközi átlagnál kevésbé foglalkoztatják a női vezetőinket, ugyanakkor jobban aggódnak a technológia túlburjánzása miatt és többet áldoznának a munkatársak képzésére.
A pandémia okozta szituáció egyfelől előtérbe helyezi a társadalmi ügyeket és erősíti az esélyegyenlőség megteremtését. A nemek közötti egyenlőtlenségek ellensúlyozására, a nyitottság ösztönzésére, a küldetés és az értékek által vezérelt vállalati környezet kialakítására most különösen van igény és alkalom. A női vezetők jó kommunikációs és szociális készségei döntő fontosságúaknak bizonyultak a válság ideje alatt. A megkérdezettek 59%-a gondolja úgy, hogy a krízis időszakában javult a munkatársaival való személyes kommunikációja.
A járvány időszaka másfelől kétségtelenül nagy nyomást helyezett a nőkre, mind a távmunkával járó változások, mind pedig a megváltozott életviteli helyzetek (pl. távoktatás, rokonokkal való kapcsolattartás, rekreáció) menedzselésének kényszere miatt. A távolról való munkavégzés hatása kettős: egyfelől a digitális kommunikációs és kollaborációs eszközök a munkavégzés földrajzi és időkorlátait jótékonyan rombolják, másfelől azonban a magánélet és a munka relációjában többletterheket is jelentenek – elsősorban a nők számára. A női vezetők fele a munka és magánélet egyensúlyát tette az első helyre, mint a munkatársi elégedettség legfontosabb kritériumát.
A válaszadók 41%-a nem gondolja, hogy a COVID-19 lelassítja az esélyegyenlőség érdekében korábban elindított folyamatokat. Azonban az is tény, hogy 92%-uk ért egyet abban, hogy még hosszú az út a nemek szerint kiegyenlített menedzsment megvalósulásáig.
A KPMG 52 ország 675 női vezetőjének, akiknek 73%-a családanya, bevonásával végezte el 2020 végén Global Female Leaders Outlook kutatását. A kutatás felmérte az üzleti kilátásokat, kihívásokat, a fejlesztési irányokat, a munkatársi elégedettség elemeit és kitért a fizetéssel, egyéni motivációval, megbecsüléssel, karrierkilátásokkal, munkahellyel és munkaeszközökkel kapcsolatos kérdésekre is a koronavírus-válsághoz kapcsolódó vélemények mellett.
A megkérdezettek 58%-a bízik saját vállalatának fejlődésében az elkövetkező 3 évet tekintve, még ha csupán 29% hisz is a globális fejlődésben és 46%-uk szerint kifejezetten negatív tendenciák fognak érvényesülni a világban.
53% azoknak az aránya, akik szerint a kilábaláshoz a hosszútávú ügyfélkapcsolatok járulnak hozzá. 80%-uk számolt be arról, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben digitalizálódtak a folyamataik.
A nemek között egyenlőtlenséget és az éghajlatváltozást emelték ki a felsővezetők, mint azt a két legfontosabb területet, ahol a vállalatuk érintett csoportjai felől nyomást éreznek a cselekvésre. 42%-uk szerint a klímaváltozás megfékezését szolgáló fenntarthatósági lépések a stratégiai döntések szempontjából még hangsúlyosabbak a járvány utáni időszakban.
58%-uk válaszában a járvány idején átmenetileg elért fenntarthatósági eredményeket – amilyen például a felesleges közlekedés kiiktatása, vagy a megerősített figyelem az egészségügyi és üzletfolytonossági kockázatokra – nem szabad feladni. A környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance), azaz ESG – tényezők ma már elengedhetetlenek a vállalatok hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. A válaszadók 48%-a véli úgy, hogy az ESG tényezők közül – a járvány hatására – felerősödött és előtérbe került a társadalmi/emberi nézőpont.
Itthon így látják
A KPMG felméréseiben válaszoló magyar női vezetők véleményében megfigyelhető eltérések tanulságosak. A leginkább szembetűnő különbség, hogy a magyar női vezetők a humánerőforrás képzésére szánt ráfordításokat sokkal fontosabbnak tartják és messze a technológiai beruházások szükségessége elé helyezik. 45% helyett 71% áldozna inkább humánerő-fejlesztésre, mint digitalizációra. Ugyanakkor ez nem válságtünet: a 2019-es felmérésben is hasonló mértékben volt megfigyelhető.
Míg a globális aggodalmak sorrendje a klímaváltozás, a nemi esélyegyenlőség és az automatizáció miatti munkahelyvesztés, addig Magyarországon az utóbbi kettő megelőzi a klímakockázatot. A mi női vezetőink intuitívabbak a világátlaghoz képest. Kritikus helyzetben, ha a kimutatások, statisztikák ellentétbe kerülnek saját korábbi tapasztalatukkal, akkor inkább döntenek intuitív módon.
Az érvényesüléshez szükséges készségek terén a magyar felsővezetők a személyes kapcsolati hálózat kiépítését és az erős kommunikációs készségeket fontosabbnak tartották, mint a világátlag. Személyes erősségeikre irányuló kérdésekre adott válaszaik szerint rugalmasabbnak, empatikusabbnak és éleslátóbbnak tartják magukat.
