Miközben a munkahelyválasztásról hagyományosan olyan szempontok szerint gondolkodunk, mint az elérhető jövedelem, a szakmai fejlődési és előrelépési lehetőségek, a társadalmi hasznosság és a munkakörnyezet, addig a potenciális munkavállalók számára az is egyre fontosabb, hogy a munkaadójuk mennyire működik fenntarthatóan. Egy, az UniCredit Bank és a SteiGen által közösen készített kutatás szerint a magyarok 29 százalékánál jelentős tényező a fenntarthatóság a munkahelyválasztásnál.
Habár a magyarok többsége a mindenkori kormány felelősségének tartja a fenntarthatósági problémák megoldását, valamivel több mint egyharmaduk szerint a nagyvállalatok is fontos szerepet játszanak a fenntartható szemléletmód terjedésében. Éppen ezért nem meglepő, hogy a cégek fenntartható működése befolyásolja társadalmi megítélésüket, arról azonban ritkábban esik szó, hogy mindez gyakran a munkahelyválasztásban is tükröződik.
Az UniCredit és a SteiGen közös, a generációk fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló kutatásából kiderül: a magyarok csaknem egyharmadának fontos szempont a munkahelyválasztásnál, hogy leendő munkaadójuk mennyit tesz a fenntarthatóságért, a most 18 és 26 év közötti Z generációsok pedig ennél is magasabb arányban, 41%-ban vélekednek így. Mivel ez a korosztály a legérintettebb a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, ez az adat a munkáltatók számára is fontos tanulságokkal szolgálhat.
Pontosan mit várnak a cégektől?
A vállalatok fenntarthatósági felelősségével kapcsolatban a társadalom részéről nincsenek jól körülírható kritériumok, ugyanakkor számos területen tapasztalható elvárás a cégek felé. A kutatás adatai egyértelműen rámutatnak: a magyarok számára a fenntarthatóság legfontosabb követelménye, hogy egy cég ne szennyezze a környezetet – ezzel az értelmezéssel a válaszadók több mint fele (51%) egyetértett. Népszerűségben ezt követi, ha egy vállalat képes a profit elé helyezni a fenntarthatósági irányelveket (34%), de szintén jelentős szempont, hogy mennyire bánik takarékosan az erőforrásokkal (33%). Azt, hogy a cégek általában mennyire tudnak megfelelni ezeknek a várakozásoknak, jól jelzi, hogy bár a válaszadók kétharmada – ezen belül a Z generációsok háromnegyede – úgy gondolja, hogy a vállalatok tudnának fenntarthatóan működni, nagyjából ugyan ennyien (62%) vélik úgy, hogy a vállalatokat valójában csak a profit érdekli, fenntarthatósági kezdeményezéseik pedig „látszatmegoldások”. Még beszédesebb adat, hogy a legfiatalabbak 83%-a szerint a cégek nem fordítanak kellő figyelmet a fenntarthatóságra.
Mi számít leginkább a pályakezdőknek?
Ugyan a főbb mintázatokba a legfiatalabb, Z generációs válaszadók is illeszkednek, van néhány olyan szempont, amelyek számukra az átlagnál fontosabbak. Így körükben kiemelkedően magas (29%) az arra irányuló igény, hogy olyan munkahelyen dolgozzanak, amely irodájában vagy üzletében megújuló energiaforrást használ. Szintén az átlagnál magasabb (26%) említést érdemelt körükben az újrahasznosított vagy lebomló csomagolóanyagok használata, így vélhetően a cégek eldobható szóróanyagai sem arathatnak osztatlan népszerűséget a körükben. Az átlagnál szintén fontosabb a Z-seknek, hogy a cégek támogassák munkavállalóikat abban, hogy fenntarthatóbban éljenek – például azzal, hogy kerékpártárolót biztosítanak a környezetbarát munkába járáshoz, valamint az is, hogy fenntarthatósággal kapcsolatos célokat, szervezeteket, programokat támogassanak.
Szintén fontos szempont, hogy a karrierjüket most kezdők milyen visszajelzést kapnak azoktól az Y generációsoktól, akik már megtalálták a helyüket a munka világában. Ezt a korcsoportot jellemzi az a szkepticizmus, amit a kutatás egyik résztvevője így fogalmazott meg: „mi, munkavállalók rengeteget dolgozunk, a nagyvállalatok viszont nem abban érdekeltek, hogy megvédjék a földet, hanem a profit védelme mellett tesznek néha ezt-azt”.
Mi teszi hitelessé a fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseket?
A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy ez a rájuk nézve negatív vélekedés ne váljon általánossá – fenntarthatósági intézkedéseik ne csak a külvilág felé mutatott díszletek, hanem valós tartalommal bíró elvek és gyakorlatok legyenek. Ezt a cégek leginkább úgy segíthetik elő, ha rendszeresen felmérik kollégáik fenntarthatósággal kapcsolatos igényeit, várakozásait, felkarolják a pozitív egyéni kezdeményezéseket, vezetőségükön keresztül pedig példát mutatnak minden munkavállalónak.
Így például fontos, hogy ha egy cég száműzi a PET-palackokat az irodájából, akkor azok a vezetői megbeszéléseken se kerüljenek elő, mint ahogy az is motiválóan tud hatni, ha a munkába biciklizést vagy a használt mobiltelefonok gyűjtését egy-egy vezető is felkarolja, s akár az összes munkavállalóra kiterjedő ösztönzőket vezet be ezek népszerűsítésére. Ahogy a kutatás egyik résztvevője fogalmazott: fontos, hogy a fenntarthatósági intézkedések „közösségi élményt, a közösséghez tartozás érzését” adják, így a vállalaton belül korábban elszigetelten létező gyakorlatok erősíthetik az összetartozás érzését és a szervezeti identitást.
