A múlt évben egymilliárd euróval estek vissza globális szinten a zenei jogdíjak a CISAC iparági szervezet jelentése szerint. A csökkenés Európában volt a legnagyobb, itthon az Artisjus közel 18 százalékkal kevesebb jogdíjat tudott beszedni, mint 2019-ben.
A CISAC friss jelentésének legjobb híre az, hogy a rossz hír nem olyan rossz, mint arra számítottunk. A szervezet 123 ország 232 közös jogkezelőjét fogja össze, amelyek 2020-ban az előző évinél összesítve 9,9%-kal kevesebb jogdíjat szedtek be a 2019-es rekordévhez képest, ami több mint egymilliárd eurós visszaesés: 10,35 milliárdról 9,32 milliárd euróra.
Ez azonban jóval alacsonyabb mértékű visszaesés, mint amit a 2020 októberében megjelent, előző jelentésben előre jelzett a CISAC: akkor éves szinten 20-35%-os csökkentésre számított a szervezet a jogkezelők becslései alapján. A visszaesés Európában volt a legnagyobb (16,9% csökkenés); Magyarországon az Artisjus 17,7%-kal kevesebb jogdíjat tudott beszedni, mint 2019-ben – olvasható az Artisjus zeneipari szakmai blogján, a Dalszerző.hu-n.
A rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjak 4,4%-kal estek vissza, köszönhetően a piac rugalmasságának, az előfizetések megugrásának, a hirdetési bevételek a vártnál kisebb csökkenésének. A digitális bevételek 16,2%-kal emelkedtek, ami a zenehallgatási szokások változása mellett a közös jogkezelők erőfeszítéseinek, új jogosítási szerződéseinek is köszönhető. Az élőzenei jogdíjak 55%-kal, a háttérzenei jogdíjak 35%-kal estek vissza a 2019-es rekordévhez képest. A csökkenés mértéke arányos volt a korlátozások szigorúságával.
A globális válság különböző mértékben érintette a különböző szerzőket. Nagyobb csapást szenvedtek el azok, akik elsősorban a helyi közönségnek szóló dalokat írnak, és jobban támaszkodnak az élő- és háttérzenére; kevésbé érintette a járvány azokat, akik a digitális szolgáltatók segítségével nemzetközi közönséget szólítanak meg.
Az előrejelzések szerint a 2019-es szintet jó esetben 2022-ben érhetik el a jogdíjak, vagyis a szerzők 2023-ban számíthatnak arra, hogy a jogdíjakból származó jövedelmük visszatér a járvány előtti szintre.
A vártnál jóval kisebb visszaesés két fő tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt a hagyományosan a legnagyobb bevételi forrásnak számító rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjak kisebb mértékben csökkentek, mint azt sok elemző várta. Leginkább a hirdetési bevételek visszaesésétől féltek, és ez meg is történt, de a televízióknál mindössze 5%-os mértékben. Jelentősen növekedett viszont a kábelcsatornák és online szolgáltatások előfizetőinek száma. A televíziós felhasználások után beszedett jogdíjak így 2%-kal estek vissza; a rádiós piac jobban megszenvedte a járványt, így a jogdíjak itt 7%-kal csökkentek. Ezek a jogdíjak összesítve 4,4%-kal estek vissza 2020-ban, viszont a teljes bevételek a korábbinál nagyobb részét, 39,7%-át tették ki.
