Bevételeik ilyen mértékű emelkedését még sosem várták a cégek - derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2021 utolsó negyedéves eredményeiből. Ennek ellenére hat ponttal csökkent a mutató értéke, a cégek optimizmusa mind a makrogazdaságra, mind saját teljesítményükre vonatkozóan érdemben csökkent. A várakozások mérséklődését feltehetően a negyedik hullám jelentette bizonytalanság okozta. Jelenleg az ipari szektorban a legderűlátóbbak az idei évre vonatkozó előrejelzések.
A K&H nagyvállalati növekedési index, amely a 2 milliárd forint feletti éves bevétellel rendelkező magyarországi cégek várakozásait vizsgálja, 6 ponton zárta az évet, miután felére csökkent 2021 harmadik negyedévéhez képest. „A járvány harmadik hullámának lecsengésére egyértelmű optimizmussal reagáltak ősszel a nagyvállalatok, ám tavaly év végére újfent súlyosabbá vált az egészségügyi helyzet, és ez 2022-re vonatkozó várakozásaikon is látszik. Ennek ellenére biztató jel, hogy az előrejelzések még mindig jóval pozitívabbak, mint a vírus kirobbanása utáni időszakban” – értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.
Átlagosan 4 százalékkal több árbevétellel számolnak a cégek 2022-re, ekkora emelkedést még sosem vártak az index hét éves története során. Ennek ellenére összességében borúsabban látják helyzetüket, mint az előző negyedévben. A háttérben az állhat, hogy az árbevétel-növekedés jelentős részét elviheti az infláció, és a következő egy évre vonatkozó gazdasági kilátásaikat is jóval rosszabbnak értékelik, mint 2021 harmadik negyedévében.
A vállalatok makrogazdasági várakozásai erőteljesebben csökkentek, mint a saját teljesítményükre vonatkozó előrejelzéseik. Ennek oka a járvánnyal kapcsolatos bizonytalanság mellett, hogy a kormány gazdaságpolitikájának hatása jóval több vállalat (10%) szerint lesz kedvezőtlen idén, mint várták azt 2021 harmadik negyedévében (3%). Szintén fontos tényező, hogy a forint a felmérés készültekor nagyon gyenge volt az euróhoz képest, ezért a cégek 26 százaléka szerint fog rontani helyzetén az árfolyamváltozás, szemben a harmadik negyedév 19 százalékos arányával. A makrogazdasági kilátások romlását az sem tudta érdemben ellensúlyozni, hogy ugrásszerűen, 7 százalékról 25 százalékra nőtt a csökkenő közterhekre számító cégek aránya a szakképzési hozzájárulás eltörlése, illetve a szociális hozzájárulási adó és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás csökkenése miatt.
Amíg a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban nagyot – 7, illetve 9 ponttal – esett a nagyvállalati növekedési index értéke 2021 utolsó negyedévében, az ipari cégek esetében mindössze egy ponttal mérséklődtek a várakozások. Ezzel esetükben jóval az átlag felett, 11 ponton áll az index, míg a kereskedelemben 4 pontra, a szolgáltató szektorban pedig 3 pontra esett vissza. A régiók várakozásai között kevés az eltérés, Közép- és Nyugat-Magyarországon egyaránt 7 ponton, Kelet-Magyarországon pedig az átlag alatt, 4 ponton van a mutató.
