Az idei második negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tevei kissé visszaestek ugyan az első negyedévhez képest, de éves alapon még így is erősödő kilátásokról beszélhetünk – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. E kisebb elbizonytalanodás a társasházi lakások lakói esetében érhető tetten, a családi házak tulajdonosai körében nem. A legerőteljesebb renoválási terveket most is a községekben élők fogalmazták meg.
A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A jelen – 2022. áprilisi - megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.
A lakóingatlanok felújítása és korszerűsítése iránti igények óriásiak s ezeket az akciókat a lakosság jelentős része számára az állami támogatások is segítik. A vezető kormánypárt választási ígéretei között szerepelt e támogatások hatályának meghosszabbítása, ha ez meg is valósul, a felújítások és korszerűsítések további ösztönzést kaphatnak.
Az elmúlt három évben a lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma, kisebb visszaesésekkel tarkítva, de alapvetően emelkedő tendenciát követett. Az idei második negyedévi felmérés eredményei némi visszaesést jeleztek, elsősorban a biztosan ilyen akciókra készülők számában. A 2022. áprilisi megkérdezés során a háztartások 4,3%-a úgy nyilatkozott, hogy a következő egy évben biztosan nagyobb összeget kíván költeni lakóingatlanára, 16,5%-a pedig valószínűleg készül erre. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve - mintegy 840 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig. Ez utóbbi szám az előző negyedévi megkérdezés eredményénél 44 ezerrel kisebb és lényegében megegyezik a fél évvel ezelőttivel, ugyanakkor az egy évvel ezelőttinél 260 ezerrel magasabb. Negyedéves alapon kissé csökkent az eltökéltség. Idén januárban még minden negyedik felújításon gondolkodó válaszadó számolt be biztos elhatározásról, míg a mostani eredmények szerint csak minden ötödik.
Hagyományosan a családi házak lakói körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. Nem volt ez másként az idei második negyedév során sem – a tervek szerint minden negyedik ház eshet át kisebb-nagyobb karbantartáson a következő egy évben. A társasházi lakásokban élők visszafogottabb terveket fogalmaztak meg és körükben érezhető igazán az előző negyedévhez képest az elbizonytalanodás: a panelben lakó családok 14-15, a tégla építésű lakásokban lakók 16-17%-a lehet érintett, miközben idén januárban még csaknem 19, illetve 21%-uk készült lakásfelújításra.
A lakóingatlanok felújítási szándékainak megoszlásában lényegében egy fordított települési lejtő érvényesül. A legkisebb felújítási-korszerűsítési szándékok a fővárosban és a megyei jogú városokban érezhető, az itt élők 18%-a fogalmazott meg ilyen irányú terveket. A kisebb városokban élők negyede, míg a községekben élők harmada tervez nagyobb költést a következő egy évben. A kiugró községi tervekhez a falusi csok nyújtotta támogatások is nyilván hozzájárulhatnak.
A korábbi felmérések során a középgeneráció tagjai, azaz a 30 és 49 év közöttiek fogalmaztak meg a legnagyobb arányban felújítási-korszerűsítési terveket. A jelen megkérdezés során a 30 év alatti fiatalok utolérték, sőt, kissé le is hagyták őket. A 49 és különösen az 59 év felettiek továbbra is szerényebb kilátásokat jeleztek.
