Radikális változásokat hoz a kiskereskedelem világában a használt termékek újraeladását és újrahasználatát a középpontba állító körkörös gazdaság – derül ki a legújabb Cetelem Körkép európai felméréséből. A megváltozott külső környezet a fogyasztói szokásokat is befolyásolja: a magyarok elhúzódó inflációra számítanak, a nehézségekre a spórolás mellett a többletmunka a leggyakoribb válasz.
A magyar háztartások egy része újra tervezte költségvetését az orosz-ukrán háború miatt: ötödük lemondott valamilyen nagyobb vásárlásról, minden tizedik pedig növelte megtakarításait, felhalmozott főként tartós élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből. Az infláció miatt eddig az emberek négyötöde kényszerült kiadásai csökkentésére. Eközben itthon is megjelentek a körkörös gazdaságban a kereskedővé váló fogyasztók, ami drasztikus változásokat indíthat el a kiskereskedelem világában – derül ki az európai vásárlók megkérdezésével készült 2022-es Cetelem Körképből, amelyet idén egy több mint ezer fős hazai közérzetkutatás is kísért.
Az ukrajnai háború kirobbanásáig az európai fogyasztókat az óvatos bizakodás és az optimizmus jellemezte: tavaly novemberben 5,4 pontot adtak saját országuk általános állapotára, ami amellett, hogy megegyezik a válság előtti értékkel, egyben az elmúlt 15 év legmagasabb pontszáma. A Cetelem Körkép válaszadói 14 uniós tagállam, illetve az Egyesült Királyság lakosaiból kerülnek ki, közülük az északi országokban élők bizakodóbbak: Dánia és Norvégia lakói 10-ből 7,1 pontra értékelték országuk jelenlegi állapotát. Ezzel szemben Kelet-Európában alacsonyabbak az országok pontszámai, a magyarok például 4,6-ra minősítették a viszonyokat fogyasztói szemszögből.
Az emberek pozitívabban ítélték meg személyes körülményeiket, mint az általános helyzetet. A járvány nehézségei után gyors és dinamikus felpattanás következett: a 6,2-es átlag azt jelenti, hogy az európaiak még soha nem voltak ennyire optimisták. Magyarországon visszafogottabb az derűlátás, nálunk ez az érték 4,7 lett.
A bizakodó hangulatot emelkedő költések kísérték: a legnagyobb, 10%-ot meghaladó mértékben Európában az utazási és szabadidős célú vásárlások nőttek. Ettől jelentősen elmaradva, de érzékelhető (2-3%-os) bővülés volt tapasztalható a lakásfelújításhoz kapcsolódó termékek, a bútorok és a háztartási gépek területén is. A home office kialakításához szükséges eszközök és szolgáltatások iránti kereslet ugyanakkor a járványhelyzet enyhültével kismértékben csökkent.
A több EU-tagállamban és az OECD-országokban is rekordszintre ugró infláció és az orosz-ukrán háború azonban beárnyékolja az optimizmust mutató adatokat. Az európai fogyasztói hangulatot már a háború előtti időszakban is intenzíven befolyásolta a tartós pénzromlástól való félelem. A Cetelem Körkép 2022 kutatás rávilágított: európai szinten a kérdezettek 87%-a további áremelkedésre készül. Magyarországon ez az arány 95% - ennél többen csak Portugáliában várnak elhúzódó inflációt az emberek.
“A pandémiát követő erőteljes pezsgés már a múlté, a fogyasztók egyre óvatosabbá válnak, az adatok inkább két válság közötti képet mutatnak. A fogyasztói attitűdök változnak, érzékelhető a piacon az emberek óvatossága, erősebb a szándék a tartalékok képzésére” – összegezte a kutatás főbb trendjeit Szabó Péter, a Cetelem vezérigazgatója.
Háborús reakció: újratervezett családi költségvetések
A Cetelem Magyarországon májusban egy másik, több mint ezer fő részvételével készített felméréssel egészítette ki az európai körképet. A vizsgálatból kiderült: az orosz-ukrán háború kitörése miatt a válaszadók ötöde lemondott valamilyen nagyobb beruházásokról (autó-, ingatlanvásárlásról), minden tizedik pedig növelte megtakarításait, illetve felhalmozott bizonyos élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből.
Százból tizenöt magyart rendkívül negatívan érint a drágulás, és alig tizedük mondja, hogy egyáltalán nem, vagy alig befolyásolja életüket az árak emelkedése. Az emberek harmada saját bevallása szerint az elmúlt hónapban legalább 20 %-kal költött többet élelmiszerre, mint korábban. A jövőben a magyarok 2/3-a az élelmiszerek mellett a felújításhoz, építkezéshez szükséges anyagok 20%-ot meghaladó drágulására számít .
A válaszadók négyötöde az árak emelkedése miatt csökkenti kiadásait, minden negyedik megkérdezett pedig többletmunkával kívánja javítani helyzetét. A legtöbben élelmiszerekből, illetve higiéniai termékekből vásárolnak kevesebbet. A fizetésemelés egyelőre nem jelent meg az árrobbanás kezelésének eszközeként: csak a magyar megkérdezettek 5%-a jelezte, hogy a munkaadója soron kívüli béremeléssel készül ellensúlyozni az inflációt. A megkérdezettek bő 10%-a már a megtakarításaihoz is kénytelen volt hozzányúlni a növekvő árak miatt.
Megjelent a kereskedővé váló fogyasztó
Az idei nemzetközi Cetelem Körkép fókuszában a körkörös gazdaság és ennek kapcsán a használt termékek értékesítése, a fogyasztói tudatosság állt, de a márkák szerepvállalása és az újrahasználat fenntarthatósági illetve gazdasági hatásai is a kiemelt területek közé tartoztak.
A körkörös (vagy körforgásos) gazdaság fogalmát Európában 10 megkérdezettből 7 ismeri – és 85% pozitív képzeteket társít hozzá –, a kifejezés jelentése mégsem egyértelmű. Az uniós definíció szerint a körkörös gazdaság arra a modellre épül, amelyben az egyszeri fogyasztás ösztönzése helyett a termékek élettartamának meghosszabbításán van a hangsúly. Térnyerése látványos, mégis csupán Dániában és Nagy-Britanniában mondták azt az emberek, hogy a körkörös gazdaság lehetőségei kellően fejlettek, 41% pedig úgy nyilatkozott, hogy szívesen lenne tájékozottabb a kérdésben.
„Egy új, kulcsfontosságú gazdasági szereplő jelent meg az ökoszisztémában: a kereskedővé váló fogyasztó. Ez a fejlemény jelentős változásokat fog elindítani a kiskereskedelem világában. A többség, a megkérdezettek 52%-a a spórolás lehetősége miatt jelenik meg a használt termékek piacán, de a fogyasztók 36%-ánál a környezet megóvása a döntő szempont, míg egyharmaduk számára az a fontosabb, hogy így többféle termékhez jutnak hozzá – emelte ki a legbeszédesebb adatokat Benoît de Castelet, a Cetelem vezérigazgató-helyettese.
A megkérdezettek háromnegyede véli úgy, hogy a körkörös gazdaság segít kevesebbet költeni illetve a bevételeket növelni. Ezt az attitűdöt összességében fenntarthatóbbnak gondolják a válaszadók, mint a klasszikus vásárlást, minden második ember ugyanakkor emellett úgy véli, ezek a megoldások többe kerülnek, mint a hagyományosak. Bár a környezetvédelmi szempontokat a körkörös gazdaság előnyeként jelölik meg az emberek, elsősorban nem emiatt döntenek a részvétel mellett, hanem spórolási és pénzkereseti okokból.
Az európaiak elsődleges célja a bevételszerzés: a 18-34 éves európaiak átlagosan 103 eurót (több mint 40 ezer forintot) kerestek a körkörös gazdaságban eladott termékekkel. Magyarországon ez az érték a fenti összeg negyede, mindössze 27 euró.
Szembetűnőek a generációk és a nemek közti különbségek is, a férfiak több pénzt keresnek tárgyaik eladásából. Az európaiak 60%-a állítja, hogy az elmúlt évben adott el használt árut, ez az arány pedig 80%-ra emelkedik, amikor 35 év alattiakról van szó. Míg a 35 év alattiak havi 103 eurót keresnek eladásaikból, addig az 50 év felettiek alig 42 euró többletjövedelemre tesznek szert. A nemek közötti egyenlőtlenség a körkörös gazdaságban is jelen van: fogyasztó-eladóként a férfiak majdnem kétszer annyit keresnek, mint a nők (98 euró, szemben az 58 euróval).
A magyarok kétharmada vásárolt már használt árucikket online ismeretlentől, ám jellemzően készpénzben fizetett érte. Tízből négy magyar értékesítőként is belekóstolt az online piacterek mindennapjaiba, a legtöbben elektronikus eszközt és bútort bocsátottak így áruba. Ugyanakkor feltűnően magas, 40% körüli azoknak az aránya, akik a későbbiekben sem tervezik, hogy használt cikket vásároljanak online. A nemzetközi összehasonlítás is azt mutatja, hogy a magyarok jelenleg inkább a boltokban bíznak, mint egymásban, és európai szinten is kimagaslóan ragaszkodnak a tárgyaikhoz: 83% nyilatkozott úgy, hogy nem szeret kölcsönözni vagy kölcsönkérni tárgyakat – ez messze a legmagasabb érték az összes tagállam közül.
A márkák felelőssége
”A magánszemélyek által életre hívott használtcikk-piacok és -platformok térnyerése mellett egyre nagyobb szerepet kap a márkák felelőssége. Az európaiak nagyobb arányban kapcsolják a körkörös gazdaságot a márkákhoz és a kereskedőkhöz, a magyarok pedig még az európai átlagnál is jobban bíznak az üzletekben és különösen a garanciában”. – vetett fel egy más nézőpontot Pelhős Lívia, a Cetelem marketingvezetője.
Az európaiak 57%-a szerint a körkörös gazdaság elsősorban a márkákhoz és a kereskedőkhöz kapcsolódik, 38 % szerint ezt a piacot elsősorban a használt és felújított termékekre szakosodott új szereplők és új márkák fogják mozgatni. Amellett, hogy alapvetően pozitívnak tartják a termékek élettartamának megnövelését felújítással illetve javítással a környezet vagy akár a pénztárcájuk szempontjából, ilyenkor a bizalmuk is nagyobb: használt árucikkek esetén jobban bízunk a felújított termékekben, amelyeket üzletben, „hivatalos úton” vásárolunk, mert hiszünk a gyártók, kereskedők, márkák szakértelmében, de még inkább a garanciában. A márkák, üzletek és kereskedések pedig válaszolnak is ezekre az igényekre.
Az IKEA Circular Hub-ban is találkozhatunk használt bútorok értékesítésével, de a Cetelem Bank partnerhálózatában működő körkörösgazdaság-megoldások közül az iStyle Easy Upgrade is egyre népszerűbb. A hordozható számítógépek piacán már olyan partnerek is nevet szereztek maguknak, mint a greenlaptop.hu vagy a pcarena.hu: ezekben az online üzletekben felújított laptopokat kínálnak azoknak a vásárlóknak, akik nem vállalják annak kockázatát, hogy magánszemélytől vegyenek használt gépet, de nem is ragaszkodnak az újhoz. A kezdeményezések támogatásával a Cetelem azt kívánja elérni, hogy a körkörös gazdaság többszörösen előnyös lehetőségei jövedelemtől függetlenül minden fogyasztói csoport számára elérhetőek legyenek.
