A Toyota európai eladásainak már most több, mint 70 százalékát teszik ki a részben vagy teljesen elektromos autók, míg a vállalat prémium márkája, a Lexus 99 százalékban értékesít elektrifikált modelleket a kontinensen. A két márka eladásaiban a legnagyobb volument ma a városi forgalomban akár 80 százalékban tisztán elektromos, emissziómentes közlekedést lehetővé tévő fejlett öntöltő hibrid elektromos autók teszik ki, emellett kínálatukban sorban érkeznek a plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos modellek amelyek egyre nagyobb szeletet hasítanak majd ki az eladásokból, miközben a Toyota már hidrogén üzemanyagcellás elektromos személyautót, buszt, teherautót, targoncát, vonatot és hajót is kínál.
A napokban érkezik meg a magyarországi márkakereskedésekbe a világ legfejlettebb, ötödik generációs öntöltő hibrid elektromos hajtásával szerelt Toyota Corolla Cross, és a Toyota első dedikáltan akkumlátoros elektromos autónak fejlesztett modellje, a bZ4X, de már rendelhető a Proace City kisméretű áru- és személyszállító és a Proace nagyméretű áru- és személyszállító család akkumulátoros elektromos változata is. (Éppen ezért a bZ4X ugyan az első dedikáltan akkumulátoros elektromos fejlesztett, az erre a célra kialakított e-TNGA platformra épülő Toyota, ám valójában a vállalat ötödik akkumulátoros elektromos modellje). Ezzel párhuzamosan az idén bemutatkozó első akkumulátoros elektromos Lexus, a kisméretű UX crossover és az első plug-in hibrid elektromos Lexus, az NX közepes méretű SUV után hamarosan megérkezik a kétféle öntöltő hibrid elektromos és egy plug-in hibrid elektromos hajtással is rendelhető Lexus RX nagyméretű SUV, valamint az első dedikáltan akkumulátoros elektromosnak fejlesztett Lexus, a nagyméretű SUV RZ is. Eközben Shanghaiban leleplezésre került a Toyota bZ almárka egyelőre csak Kínában forgalmazni tervezett második modellje, a bZ három, míg Los Angelesben a vadonatúj plug-in hibrid elektromos Prius mellett lehullt a lepel a bZ Compact SUV Concept tanulmányautóról, amelyből hamarosan sorozatgyártásra érett változat is várható.
Minden jel arra utal tehát, hogy az Európában már most több, mint 20, világszerte pedig több, mint 40 részben- vagy teljesen elektromos meghajtású modellt kínáló japán autóipari óriás továbbra is diktálja a tempót az autóipari zöldülésben.
A vállalat világszintű elnöke, Akio Toyoda egy évvel ezelőtt 2030-ig 30 akkumulátoros elektromos modell bemutatását ígérte a már korábban bejelentett öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos modellinvázión felül, a Toyota és Lexus pedig sorban szállítja is az ígért modelleket, ráadásul, szemben sok versenytársával nem csupán a kínálatában szerepelteti őket, hanem eladási zömét is az elektrifikált autók teszi ki.
Mi várható a következő években?
Alig három év múlva, 2025-re a Toyota tervei szerint éves szinten világszerte minumum 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesít majd: ez 2021-ben 2,2 millió körül volt, azaz világ legnagyobb autógyártója szűk négy év alatt két és félszeresére növeli elektrifikált eladásait. Ezzel párhuzamosan a mostani 40 körüli darabszámról 70 fölé nő a részben vagy teljesen elektromos Toyota és Lexus modellek száma, és az autógyártó kínálatában nem szerepel majd egyetlen olyan modell sem, amely ne lenne valamint elektrifikált (lágy hibrid elektromos, öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos) meghajtással. Ebből a több, mint 70 elektrifikált modellből minimum 15 lesz zéró emissziós, azaz akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos, azaz a vállalat Akio Toyoda 2030-as vállalásának felét már az évtized közepére. Európában eddigre egyébként legalább 55 részben vagy teljesen elektromos Toyota és Lexus modell (ebből minimum 10 zéró emissziós) lesz kapható, amelyek a vállalat európai értékesítéseinek minimum 10%-át teszik majd ki.
Hogy áll majd a vállalat az évtized végén?
2030-ra a Toyota éves szinten minimum 8,8 millió részben vagy teljesen elektromos autó értékesítésével számol, amiből minimum 3,5 millió darab lesz zéró emissziós. Utóbbi drasztikus, 3,5-szeres növekedést jelent a 2019 végén megfogalmazott célokhoz képest, a Toyota ugyanis akkor még ’csupán’ 1 millió zéró emissziós járművel kalkulált 2030-ra. Ezzel párhuzamosan a japán autógyártó célul tűzte ki, hogy az évtized végére a Lexus márka eladásai Európában, Észak-Amerikában és Kínában 100%-ban akkumulátoros elektromos modellekből álljon. A Toyota európai értékesítéseinek 2030-ra 100%-át teszik majd ki a részben vagy teljesen elektromos modellek, és ennek a fele, azaz az európai eladások 50%-ra lesz zéró emissziós.
Hihetetlen technológiai dömping
A Toyota 2030-ig nem kevesebb, mint 13,7 milliárd dollárt tölt el a részben vagy teljesen elektromos technológiák kiszolgálásához szükséges akkumulátorok fejlesztésére, amelynek célja részben a hatótávolság növelése, a töltési idő csökkentése és a megbízhatóság és csúcsminőség fenntartása (a Toyota már most is 90%-os kapacitást garantál akkumulátoraira 10 év vagy 1 millió kilométer futás után) folyamatosan csökkenő bekerülési költségek mellett. Érkezik a világ első kétpólusú LiMh akkumulátora, amely nem csak kisebb, könnyebb és olcsóbb, de sokkal kevesebb ásványianyag is szükséges hozzá. Áttörés várható az Li-Ion akkumulátoros területén is, ahol 2025-re a gyártási költségek feleződésével számol a Toyota. Még 2025 előtt sorban érkeznek majd emellett a szilárdtest akkumulátorokkal szerelt hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos modellek is, látványosan nagyobb teljesítménnyel és hatótávval és drámaian rövidebb töltési idővel. A Toyota emellett hagyományos partnereivel (Panasonic, CATL, BYD) teljesen új akkumulátor technológiákon és új koncepciókon (pl. cserélhető akkumulátorok) is dolgozik. Mindezek mellett folynak a hidrogén üzemanyagcellás technológia új generációjának fejlesztései és a hidrogén belsőégésű motorokkal kapcsolatos fejlesztések is.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a Toyota az elektrifikációban megszerzett 25 éves technológiai előnyét megőrzi az új évtizedben is, drámaian hozzájárulva a teljes iparág zöldüléséhez.
