Streaming ide, digital hirdetések oda, még mindig a televízióhoz fordulnak a legnagyobb hirdetők, hiszen „ezer fő elérését tekintve továbbra is ez a legolcsóbb” – mondja Kosaras Klaudia, az Atmedia kereskedelmi igazgatója. A Business Lounge április 26-ai adásában szó esett a fiatalok tévézési szokásairól, a népszerű hirdetésfajtákról, a hírfogyasztásról és a reklámokhoz való hozzáállásról is.
A kutatások azt mutatják, hogy a magyar 18-59-es korosztály az európai átlag felett, naponta átlagosan négy órát tévézik. Ez pedig jól jön a partnereik számára televíziós hirdetési lehetőségeket biztosító Atmediának, akik ezért a teljes portfóliójukat figyelembe véve piacvezető kereskedőháznak számítanak.
Ugyanakkor a 2022-es statisztikákat ismertetve Kosaras Klaudia elmondta azt is, hogy „valóban a digital viszi el a médiatorta legnagyobb szeletét”, de fontos hozzátenni, hogy a külföldi szereplőkkel – Google, YouTube, Facebook – kapcsolatban csak becsült adatok állnak rendelkezésre. „Szerencsére a televíziós bevételek nem csökkennek, szépen tartják magukat, mindössze a digital nőtt nagyra mellettük”. A legnagyobb hirdetők, akik különböző életkorú vagy eltérő vásárlóerővel rendelkező célcsoportokat szeretnének elérni, még mindig a televízióhoz fordulnak, hiszen „ezer fő elérését tekintve továbbra is ez a legolcsóbb”.
Sokszor halljuk, hogy a fiatalok nem tévéznek, a Nielsen adatai viszont azt mutatják, hogy a 18-29 éves korosztálynál egy tévés kampány még mindig képes közel 70%-os elérést teljesíteni hetente. De mit néznek? „Az összes célcsoport körében az esti főműsoridő a legnépszerűbb, de a legfiatalabbakra jellemző, hogy nem egy-egy csatornához ragaszkodnak, hanem műsormárkákhoz”.
„A tévé tömeges elérésre való, hiszen költséghatékonyan sok embert tudunk egyszerre elérni” – mondja Kosaras, és összességében hiába drágább egy tévéreklám, mint egy híroldalon megjelenő hirdetés, ezer fős elérést vizsgálva még mindig a tévé vezet.
Állandó téma napjainkban a streamingpiac erősödése, mely egyesek szerint fenyegeti a tévézés, mások szerint kiegészíti azt. Az Atmedia is folyamatosan figyeli a trendeket, és bár a 2020 óta nőtt a streamingre fordított idő, az ő közönségarányukat ez nem érintette.
Milyen minták mentén választható el hírfogyasztás szempontjából Budapest és a vidék? Hogy reagált a reklámpiac a járványra és az azt követő hónapokra? Hogy állnak a fogyasztók a reklámokhoz a tévében és a streamingfelületeken? A válasz kiderül a teljes adásból, mely itt hallgatható meg.