Több mint egy éven át forgott a kamera Jane Goodall, a csimpánzok megmentője intézetében, mélyen Kongó szívében. Az árva csimpánzok legnagyobb afrikai menedékhelyén lépésről lépésre végigkövették, hogyan készítik fel ezeket az állatokat arra, hogy visszatérjenek természetes közegükbe. A hatrészes dokumentumsorozat során a világ egyik legelismertebb természetvédőjének (aki nemrégiben hazánkban is járt) mindennapjaiba is betekinthetünk augusztus 5-étől szombatonként és vasárnaponként 19 órától a Viasat Nature csatornán.
A csimpánzok a bolygó bármely teremtményénél jobban hasonlítanak az emberre. Veszélyeztetettek élőhelyük elvesztése, az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem miatt. Dr. Jane Goodall több évtizede harcol az állatok megmentéséért, Kongóban található intézményében 140-nél is több árva csimpánz nevelkedik, és a világ minden részéről jött gondozók arra készítik fel őket, hogy ismét a saját otthonukban éljenek. „Az édenkertet szeretnénk nyújtani neki” – fogalmazott dr. Rebecca Atencia intézetigazgató.
Jane Goodall nemrég hazánkba is ellátogatott, és teltházas előadások keretében mutatott rá arra, hogy minden apró cselekedet számít, amivel kicsivel jobbá tehetjük a világot. Az 1934-ben, Londonban született Jane Goodall mindössze kétéves volt, amikor kapott egy élethű játékcsimpánzt, amiről sokan úgy vélték, hogy meg fogja rémíteni őt, ehelyett elválaszthatatlan társak lettek (a mai napig őrzi). Etológusként a majmok egyéni és szociális viselkedését tanulmányozta, kutatásai pedig alapjaiban változtatták meg azt, amit a csimpánzokról gondolunk. Ő fedezte fel, hogy az állatok eszközöket használnak, ezt pedig korábban kizárólag az emberekről feltételezték.
Érett kora ellenére évente nagyjából 300 napot utazik, hogy környezeti válságokról, a fegyverkezés csökkentéséről, az AIDS megállításáról vagy a nyomor megszüntetéséről tartson előadásokat. Munkásságáért többek között az ENSZ békenagyköveti, a Francia Becsületrendet vagy az ázsiai Nobel-díjnak tartott Tang-díjat is elnyerte.
És hogyan integrálják természetes közegükbe az állatokat? A Jane Goodall, a csimpánzok megmentője című dokumentumsorozat egyik legérdekesebb része, amikor erdei kirándulások keretében túlélési tevékenységekre oktatják őket: hogyan törjenek diót kővel, hogyan keressenek élelmet stb. A szabadságig számos „vizsgán” kell átmenniük – ilyen a menedéképítés, az élelemkeresés vagy a csapatmunka. Idegen csimpánzok hívásának lejátszásával a reakciókat, illetve az egymás közti kommunikációt is tesztelik. Az emberekhez hasonlóan a csimpánzok is eltérő karakterrel rendelkeznek, és előbb-utóbb kiemelkedik közülük egy domináns vezető, aki majd a vadonban is irányítja a többieket. Először az intézményhez tartozó zárt erdőben engedik szabadon az állatokat, közben mozgásérzékelő kamerákkal folyamatosan monitorozzák őket, és ha „levizsgáznak”, akkor jöhet a teljes szabadság. Egy csimpánz akár 10-14 évig is az intézet növendéke lehet, és csak akkor térhet vissza a vadonba, ha valóban alkalmas erre, de – ahogy Jane Goodall fogalmazott – a program azon kevés lehetőségek egyike, amivel növelni lehet az oly régóta fogyatkozó populációt.
