Növekedésben vagyunk, az előző évhez képest több mint 15 százalékkal bővültünk – nyilatkozta lapunknak Borsány-Gyenes András. A Network4 Media Group elnök-vezérigazgatójával a sportcsatornák indítása mellett arról is beszélgettünk, hogy egy újabb fejlesztési szakasz küszöbén állnak, ahol már érdemes lehet a saját gyártáson is elgondolkodni. Szóba került még Teszári Zoltán, a Nemzeti Sport és az is, ki valójában a Network4 tulajdonosa.
- Amikor a beszélgetésre készültem, megpróbáltam felidézni, hogy mióta is ismerjük egymást. Arra jutottam, hogy 2001 óta. Akkor te a Sport1-et vezetted, én pedig a Világgazdaságnál voltam újságíró. Szóval, nagyon régen itt vagy a piacon, mégis nagyon keveset szerepelsz. Miért?
- Elsődlegesen az elvégzett munkában és nem az önfényezésben hiszek, ráadásul a személyiségem sem igényli, hogy minden kilométerkőnél hangosan megszólaljak. Erre úgyis rendre akadnak állandó és alkalmi jelentkezők. A teljesítményünk, a fejlődésünk önmagáért beszél. A Network4 Media Group az árbevételét tekintve már a top 10-ben van Magyarországon a médiavállalatok között, hét lineáris csatornánk van: ebből kettő sport, az Arena4 és a Match4, illetve öt szórakoztató, a TV4, a Film4, a Galaxy4, a Story4 és a Max4, miénk a piacvezető sportstreamingszolgáltatás, a Net4+, mi képviseljük a Viasat World négycsatornás portfólióját (Viasat History, Viasat Nature, Viasat Explore, Viasat Epic Drama), emellett jelen vagyunk a cseh és szlovák piacon is.
- Jó, de akkor most éppen mégis miért?
- Azért, mert új szakasz nyílhat a médiapiacon, és úgy érzem, fontos, hogy egy ilyen pillanatban azok az emberek is megszólaljanak, akiknek van tapasztalata, és független szereplőként, mindenféle motivációtól mentesen képesek a mérsékelt és kiegyensúlyozott véleményformálásra.
- Mint egykori Nemzeti Sportos, nem gondolkozol azon, hogy most megvásárold a lapot? Vélhetően eladó lesz.
- A Nemzeti Sport nemzeti kincs, és mint egykori munkatárs, nagyon szeretném, hogy sokáig megmaradjon a magyar sportrajongók számára. Ehhez minden bizonnyal változnia, alkalmazkodnia kell a digitális világhoz, de a brand erős, és ez jó alapot jelenthet. Ha jól számolom, a Network4 jelenlegi csapatában öten is vagyunk, akik dolgoztunk az újságnál, úgyhogy affinitásunk bizonyosan lenne, de ennél messzebbre egyelőre nem mennék…
- Láttam veled egy interjút, amit Hegyi Iván készített, és ebben egyfelől a sporttévézés atyjának titulál, másfelől a Digi Sport elindítójaként is hivatkozik rád. Ez hol és hogy fért bele?
- Már a Sanomával dolgoztam, amikor 2009-ben személyesen megkeresett Teszári Zoltán, a Digi tulajdonosa, és azt mondta, hogy szeretnék ők is megismételni azt, amit annak idején a UPC a Sport1-gyel. Szó szót követett, és végül a Sanoma engedélyével én irányítottam a magyar és a román Digi-csatornák elindítását.
- Tehát volt némi előzménye annak, hogy 2020-tól a Network4 is létrehozott sportcsatornákat, az Arena4-et és a Match4-et.
- Igen, de nem azért csináltunk itt is ilyeneket, mert szeretem ezt a zsánert, hanem mert a változó fogyasztói szokások közepette ez az egyik leghatékonyabb tartalomtípus, amely a tévés közönséget megtartja, a streamingét pedig építi. Azt gondolom, ha ezt nem léptük volna meg, akkor ma a Network4 nem lenne növekvő súlyú piaci szereplő.
- Jöjjön a jelen! Milyen évetek volt tavaly?
- Növekedésben vagyunk, az előző évhez képest több mint 15 százalékkal bővültünk, de erre szükség is van, mert máskülönben nem tudnánk nyereségesen működni. Az elmúlt években annyira bizonytalan környezet alakult ki, kiszámíthatatlan forint árfolyammal, a tágabb piacunkat érintő különböző különadókkal és más állami beavatkozásokkal, hogy növekedés nélkül kódolva lenne a veszteség. És ez még úgy is igaz, hogy a Network4 a méretéhez képest egy nagyon hatékony, viszonylagosan kis szervezet. Az eredményes működésünk annak is köszönhető, hogy befektettünk társpiacokba, például tulajdonosai vagyunk az egyik legnagyobb szinkronvállalatnak, a Dub4-nek, emellett a műszaki szolgáltatási és a marketingpiacon is jelen vagyunk.
- Mekkora cég vagytok, mekkora volt az árbevételetek és az adózott eredményetek?
- Mindent egybevetve 12 milliárd forint árbevételt értünk el, ami 15 százalékot meghaladó növekedés, ennek jelentős része Magyarországról származik, amellyel itthon ma már a top tízben vagyunk a médiacégek között. Konszolidáltan közel hétszázmillió forintos profitot értünk el, a munkavállalók száma meghaladja a száz főt.
- Mik most a húzótartalmaitok? A saját gyártásban nem vagytok túl aktívak.
- A költségvetés nem végtelen, és a 2020-ban megkezdett fejlesztéskor döntenünk kellett arról, hogy mire helyezzük a hangsúlyt. Sokat törtük a fejünket, hogy egyedi tartalmat keresve a saját gyártás vagy a sport felé induljunk-e inkább el. Végül azért döntöttünk a sport mellett, mert relatíve kisebb kockázatot jelent, hiszen a Premier League-nek vagy az NFL-nek mindig van egy stabil közönsége, és önmagában is marketingerőt képvisel. A saját gyártás viszont lehet nagyon sikeres, de akár hozhat totál kudarcot is. A sport mellett tettük le a voksunkat, már csak az élő közvetítések, az egyidejűség miatt is ez jobban támogatta a streamingplatformunk kialakítását. Most viszont, egy újabb fejlesztési szakasz küszöbén már érdemes lehet a saját gyártáson is elgondolkodni.
- Melyek a legnézettebb műsoraitok?
- A sportban miénk a legszélesebb futballkínálat, nálunk látható a Premier League egy része, az angol Ligakupa, a teljes Bundesliga, a Serie A. Szintén húzótartalom az NFL, a MotoGP, a NASCAR, az IndyCar, valamint a Darts European Tour. A sportstreaminget pedig exkluzív tartalomként viszi előre a UFC, az ATP és a WTA Tour, az extra NFL- és MotoGP-tartalmak. Ami pedig a szórakoztató csatornáinkat illeti, itt egyértelműen az volt a célunk, hogy alternatívát kínáljunk a TV2 és az RTL tartalmaival szemben. Tudatos stratégia mentén nálunk jóval kisebb az amerikai tartalmak aránya. Ehelyett mi vagyunk a legnagyobb brit nemzetközösségi tartalomvásárlók a régióban: közvetlen szerződésünk van az olyan óriásokkal, mint a BBC, az ITV, az All3 Media, de a prémium brit produkciók mellett a francia sikersorozatok is remekül teljesítenek nálunk. Ha egy konkrét saját kedvencet kellene kiemelnem, akkor ez most az Éles elmék című krimisorozat, amelynek az egyedisége, hogy egy autisztikus karakterű nyomozó tárja fel a bűneseteket a maga sajátos gondolatmenetével.
- Nem félsz attól, hogy a streaming terjedése miatt lemondanak majd tévé-előfizetéseket?
- Egyáltalán nem, mert a streaming alapvetően egy újabb átviteli módot, egy modern technológiai csatornát jelent, és ezt ma már a fogyasztók is egyre inkább felismerik. Öt éve még az a tévhit élt az emberekben, hogy a Netflix a helyettesítője lesz a teljes lineáris kínálatnak. Ma már azonban értik, hogy ez csak egy a sok értékes tartalomszolgálató közül. Véleményem szerint az új világba egyesek a lineáris oldalról, mások pedig a streaming felől érkeznek majd, és közösen teremtik meg az új fogyasztási szokásokhoz illeszkedő piacot. Ha jobban belegondolunk, több jelentős streamingszolgáltató is, például az HBO, a Disney a lineáris világból érkezik, és csak néhány van, amely effektíve a streamingvilág „szülötte” (Netflix, Amazon Prime). Ráadásul a mozgóképes tartalomfogyasztás iránti igény folyamatosan bővül, ezáltal pedig a mi potenciális célpiacunk is napról napra növekszik. Ebből a szempontból számunkra másodlagos kérdés, hogy a néző milyen platformon keresztül jut el a műsorainkhoz, de az fontos, hogy ügyfélbarát módon, könnyedén tudjon váltani a platformok között. Lehet, hogy a jövőben több lesz a streaming és kevesebb a lineáris elérés, de maga a tartalomfogyasztás biztosan nem csökken. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a műsorterjesztők is partnerek legyenek, és elfogadják azt a szerintem nyilvánvaló tézist, hogy közösen, együttműködve tudjuk jól kiszolgálni a fogyasztókat.
- Az új kormány a közszolgálati média működését és általában a médiaszabályozást is át akarja alakítani. Mi a véleményed erről?
- A közszolgálati média odajutott, hogy nemcsak a szakma íratlan szabályait sértette meg, hanem még azt a jogszabályt is, amit az előző kormánytöbbség alakított ki. Gondoljunk csak arra, hogy a műsorok alatt a képernyőn hirdette a Nemzeti konzultációt, tudván, hogy ezért a Médiahatóság meg fogja bírságolni. A hírszolgáltatás pedig egyoldalú és elfogadhatatlan volt. Azt gondolom, hogy azoknak az érdekét sem szolgálta, akik ezt az irányt szabták neki, mert az emberek a távirányítójukkal szavaztak: az ál- és rémhírekre már egyre kevesebben voltak vevők. A hatékony és kiegyensúlyozott közmédia megteremtése azonban sokkal nehezebb, mint ahogy azt egyesek vélelmezik. Divatos hivatkozni a BBC-modellre, úgyhogy talán itt kell elmondani azt, hogy manapság a brit közszolgálati média is komoly érték- és finanszírozási válságban van. Az eddiginél viszont lehet és kell is jobb közszolgálati médiát teremteni, egyértelmű benchmarkokkal. Ilyen például, hogy a közszolgálati média költségvetése és létszámstruktúrája arányos legyen a legnagyobb kereskedelmi csoportokéval. Ha a TV2 vagy az RTL képes 500-700 fővel működni, akkor vajon mi indokol 2000-nél is több embert a közszolgálati médiában? De idetartoznak a piaci realitásoktól teljesen elrugaszkodott sportjogdíjak, műsor-előállítási, valamint működési költségek. Ha valóban lesz szakmai és társadalmi párbeszéd, akkor az remek lehetőséget kínál arra, hogy kialakuljon egy fenntartható, a helyi és a nemzetközi szereplők számára is perspektívát kínáló médiapiac.
Simon Krisztián
Az interjúból kiderül még többek között, hogyan váltott az újságírásról a tévézésre Borsány-Gyenes András, hogyan jött létre a Sport1, miért költöztették Luxemburgba a központi céget, ki a tulajdonosa a Network4-nek és az is, hogy terveznek-e további terjeszkedést a lineáris csatornák piacán. Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
