Évente pár nap, rosszabb esetben egy-két hét, amikor olyan szmog sújtja az ország nagyvárosait, mint a közelmúltban. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a lakásvásárlók ritkán kérdeznek rá a közvetítőknél: milyen a szmoghelyzet a megvásárolni kívánt ingatlan környékén? Pedig az egészségkárosító hatáson túlmenően sok mindenről árulkodhat még ez az adat.
A lakáskeresők számára az ár és a szobaszám a legfontosabb, az ingatlan állapotát és komfortfokozatát kétharmaduk veszi számításba. A szmoggal egyedül kapcsolatba hozható kérdés, amit feltesznek az érdeklődők, az a fűtés típusa. A lakáskeresők 57%-ának fontos ez – ismerteti az NRC Marketingkutatóval végzett közös felmérésük eredményét Dr. Szabó Márta, az OTP Ingatlanpont hálózatirányítási és fejlesztési vezetője. A légszennyezettségről azonban ez sem árul el túl sokat: pont a családosok körében nagyon kedvelt, egyedi fűtésű, zöldövezeti családi és alacsony lakásszámú társasházas övezeteket sújtja gyakran a szmog, a szél és a csapadék hiánya miatt, vélik a meteorológusok. Persze a korszerű tüzelési módokra átállás és a sok lombos növény javíthat a helyzeten, és a csendes, jó közlekedésű, szociális infrastruktúrájú környékek a néhány rosszabb nap ellenére is kedveltek maradnak a gyerekesek körében.
Honnan fúj a szél?
Az egészséges környezet alatt tehát nem csak a zöldövezetet kell érteni, lakásválasztáskor érdemes azt is számításba venni, az ingatlan mennyire fekszik közel a szélfolyosókhoz, egyáltalán milyen irányú általában a légmozgás, van-e a közelben erdő, hegy, nagyobb vízfelület, ami felől tisztább légtömegek érkeznek. Budapesten például észak-nyugati az uralkodó szélirány, így a II-III-IV. és a XII. kerület van a legjobb helyzetben. A keleti országrészben az északi-észak-keleti szelek, míg nyugaton a nyugati-északnyugati szelek az uralkodók, ehhez mérten érdemes az ingatlanok közül választania annak, akinek számít a szmoghelyzet is – javasolják az OTP Ingatlanpont szakértői.
