Elutasítja és diszkriminatívnak tartja a Magyar Reklámszövetség a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek reklámtevékenységének szabályozását. Az MRSZ álláspontja szerint a javaslat nem segíti a kisebb üzletek versenyhátrányának csökkentését, épp ellenkezőleg, azokat akadályozza leginkább.
Az Index.hu oldalon 2017. március 8-án megjelent „Lázárék durván beleszállnának a diszkontláncokba” című cikk szerint a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szabályozására irányuló javaslatcsomag részeként a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek a bevételüknek maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra, mert így „a fogyasztók tudatosabban választhatnak a termékek közül, illetve a kisebb üzletek versenyhátránya is csökkenhet”.
A Magyar Reklámszövetség szerint ez a szabályozási tervezet durva és indokolatlan beavatkozás a normál piaci folyamatokba. Az MRSZ elutasítja a reklámtörvény e célú módosítását – írja közleményében a szervezet. A napi fogyasztási cikkeket árusító kereskedelmi egységek ilyen mértékű szabályozása diszkriminatív, továbbá egyáltalán nem segíti elő a kisebb üzletek versenyhátrányának csökkentését, épp ellenkezőleg: azokat akadályozza leginkább.
Az MRSZ véleménye szerint a reklám multiplikátor szerepéből adódóan a reklámszabadság serkenti a gazdaságot, így annak korlátozása nemzetgazdasági szinten is károkat okozhat. A szervezet reklámhatás tanulmánya kimutatta: minden reklámra költött 1 forint 6 forinttal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez és a reklám nemzetgazdasági szinten továbbra is a legjobb befektetések egyike.
A napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletláncokra vonatkozó szabályozások tervezett változásairól itt olvashat bővebben.
