A háztartások ritkábban vásároltak nagyobb összegben napi fogyasztási cikket 2017. január-június között – derül ki a GfK tanulmányából. Az év első felében újra a diszkontok teljesítménye bizonyult a legjobbnak; a vásárlói magatartás pedig tovább ésszerűsödött.
2016-ban a korábbi éveknél visszafogottabb GDP-bővülés, növekedésnek induló infláció, és számottevő keresetnövekedés mellett a háztartások fogyasztása a korábbi éveknél nagyobb mértékben növekedett. 2017-re az EU-támogatások fokozódásával, a beruházások bővülésével és a fogyasztás további fellendülésével számolhatunk.
A GfK rendszeres, a hazai kiskereskedelmi folyamatokat félévente feltérképező Kereskedelmi Analízisek tanulmánya szerint a magyar háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított költése 2017 első félévében stagnált az azt megelőző év azonos időszakához képest. Bár az idei első hat hónapban a vásárlási gyakoriság visszaesett, ennek hatását ellensúlyozta a közel azonos arányban növekvő átlagos kosárméret – azaz ritkábban, de alkalmanként többet költöttek a vásárlók napi fogyasztási cikkekre 2017. január-június időszakban.
Leszögezhetjük, hogy a modern kereskedelem továbbra is domináns lesz a napi fogyasztási cikkek forgalmában, hiszen az előállított termékek globálisan 62 százaléka – Amerikában és Európában 80 százalék fölötti aránya – e csatornákban kerül a fogyasztókhoz. A forgalom bővülését tekintve a legdinamikusabban az online és a diszkont csatorna fejlődik világszerte: esetükben 2016-ról 2021-re 18,2 és 5,1 százalékos éves átlagos növekedéssel számolhatunk a Planet Retail adatai szerint.
Az idei első félévben Magyarországon is folytatódott a diszkont csatorna diadalmenete. Azon túl, hogy a folyamatos bővülést mutató csatorna piaci részarányának növekedési üteme tovább fokozódott, 2017 első félévében a diszkont rendelkezett a kereskedelmi csatornák közül a legnagyobb vásárlói hatókörrel és az átlagos kosárméretet tekintve is csak a hipermarket előzte meg a sorban. Az árukészletében nagy arányban kereskedelmi márkákat tartó diszkont csatorna nem csupán a leglátogatottabb volt 2017 első felében, de a csatornához tartozó háromból két lánc forgalmának az átlagosnál nagyobb részét adták a magas jövedelmű háztartások.
A tanulmány megállapítja továbbá, hogy a vásárlói magatartást az idei első félévben is áthatották az ésszerűsítési, racionalizálási törekvések. Ennek megfelelően a keresletnek köszönhetően tovább erősödtek a kereskedelmi márkák úgy a diszkontok, mint a drogériák és a szupermarketek esetében, valamint újra nőtt a kártyás vásárlások aránya. Egyértelműen nagyobb bizalom látszik az online rendelési lehetőség iránt is, aminek eredményeképpen az online forgalom struktúrája immár megközelíteni látszik a teljes FMCG-forgalom szerkezetét. Bár a mobil eszközök használata rohamosan terjedt az utóbbi években, bizonyos interneten végzett tevékenységek inkább kötődnek a fix eszközökhöz továbbra is. Ilyen az online vásárlás, de a vásárlás előtti online tájékozódás is.
„A vásárlás élménye, a gyorsaság, a kényelem egyre fontosabb elvárások a fogyasztók részéről. A digitalizáció, a digitális fogyasztói szegmens tovább fokozza ezeket az elvárásokat. A kereskedők számára a megváltozott fogyasztói igényeknek való megfelelés miatt különösen fontos, hogy ott legyenek, ahol a vásárlóik vannak – már a vásárlás gondolatának felbukkanása pillanatában” – jelzi Csillag-Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. „Ehhez a legjobb, ha a kereskedő, még az online üzletágat nem üzemeltető piaci szereplők is, jelen vannak az online térben. Jó, ha átgondolt keresési stratégiát állítanak fel és ajánlataikat mobil eszközökre, így okostelefonra optimalizált, felhasználóbarát felületen teszik a vásárlók számára elérhetővé” – egészíti ki a szakember a potenciális siker tényezőinek listáját.
