A 15 díjazott cég a gyógyszeripar és a kereskedelem mellett az IT, a termelés és a pénzügyi szolgáltatás területén működik. Az Aon Hewitt felmérésén taroltak a kis- és középvállalatok, a cégek fele pedig nem először kapta meg a legjobbaknak járó elismerést.
Rohamosan csökken a dolgozói elkötelezettség, a munkavállalók egyre magabiztosabbak és kritikusabbak, hiszen úgy érzik könnyebben találnának állást – derül ki Magyarország legnagyobb felméréséből, amely a munkavállalók véleményén alapul és átfogó képet ad az aktuális munkaerőpiaci trendekről. Az Aon Hewitt idén 17. alkalommal állította össze a legjobbak listáját. A Legjobb Munkahely díj egyértelműen megkülönbözteti a piacon a cégeket. Azt is üzeni a munkavállalóknak, hogy a vonzó ígéretek nem szavak csupán, hanem a mindennapok során beváltásra is kerülnek.
EGYRE MAGABIZTOSABBAK ÉS KRITIKUSABBAK A MUNKAVÁLLALÓK
Tavaly Magyarországon 10 éves trend fordult meg azzal, hogy csökkeni kezdett a dolgozói elkötelezettség. Az elmúlt 3 év adatai azt mutatják, hogy a folyamat nem állt meg, újabb 1 százalékpontos csökkenés tapasztalható. Egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók 60%-a elkötelezett, ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni és elváráson felül teljesítenek. Globális (63%) és európai (58%) viszonylatban is látható a csökkenés, mindkét esetben 2 százalékpontos esésről van szó.
„A munkavállalók munkahelyi élményére számtalan esemény van hatással. Gondoljunk csak azokra a külső hatásokra, amit egy felvásárlás vagy a gazdasági fellendülés okozta munkaerőpiaci túlkínálat okozhat egy szervezet életében. Az elkötelezettségre az állandó belső változások is hatnak, például a folyamat javító kezdeményezések, a szervezeti struktúra váltások és a manapság oly népszerű kultúra fejlesztő akciók. Ebben a turbulens környezetben a vállalatok nehezen azonosítják azokat a pontokat, ahol visszajelzést kérnek a munkavállalóiktól, pedig úgy vélem, hogy ez a növekedés záloga. Ahhoz, hogy a cégek jobban megértsék a dolgozóikat több és gyakoribb visszajelzést kell kérniük tőlük.” – mondta Venesz-Kormos Judit, az Aon Hewitt Nemzetközi Elkötelezettség üzletág vezetője.
A dolgozói elkötelezettséget a munkahelyen eltöltött idő is befolyásolja. 3-5 év között nemcsak a karrierrel a legkritikusabbak a munkavállalók, hanem az elkötelezettség szintje is ekkor a legalacsonyabb. Azoknak, akik kevesebb mint 3 hónapja vannak egy cégnél még 71%-a elkötelezett, ám ez a kezdeti lelkesedés 3-5 év múlva jócskán lecsökken, ekkor már csak a dolgozók kicsivel több mint felénél tapasztalható az elkötelezettség.
A 25 év alatti fiatalok sokkal kritikusabbak, és mindössze 55%-uk elkötelezett. Ők könnyen tovább állnak, fontos számukra az önmegvalósítás, szeretnének hasznos munkát végezni a munkahelyükön, kevésbé szeretik a napi feladataikat és úgy érzik, hogy a munkájuk kevésbé illeszkedik a képességeikhez. Az 55 év feletti populáció tagjai viszont átlag felett elkötelezettek, inkább a stabilitásra törekednek, ritkábban gondolnak a munkahelyváltásra, és valószínűleg életkorukból adódóan nehezebbnek gondolják az álláskeresést. Ugyanakkor kevésbé érzik elfogadónak a munkahelyi kultúrát, amely fontos pontja lehet a hosszabb távú foglalkoztatásnak, és a különböző generációkkal való közös munka sikerének.
Nőtt a munkatársak munkaerőpiaci magabiztossága. Az előző évhez képest még könnyebbnek látják az álláskeresést, és kevésbé tartanak a jelenlegi elvesztésétől is. Míg tavaly a megkérdezettek 48%-a mondta azt, hogy könnyen talál munkát, idén már 56% vélekedett így. Ha a férfi-női különbségeket elemezzük, akkor azt látjuk, hogy a férfiak sokkal magabiztosabbak a munkaerőpiacon és kevésbé félnek, hogy elveszítik állásukat.
Magyarországon a munkavállalók pozitívan értékelik, ha közös célokért dolgozhatnak együtt a kollégákkal, úgy látják, hogy a közvetlen vezetőjük egyértelmű elvárásokat támaszt feléjük, magas színvonalú munkát vár el, és kellő mértékben támogatja őket a közös siker elérésében. Ezzel szemben kritikusak a szervezeti egységek közötti együttműködéssel kapcsolatban, és kevésbé érzik, hogy az előrelépési lehetőségük kiemelkedően jó lenne.
Bár a munkaerőhiányra a szervezetek a bérek emelésével reagáltak, a dolgozók még mindig kritikusak azzal kapcsolatban, hogy a bérezésük a teljesítményükkel arányos-e. Jobban vélekednek róla, mint a tavaly – 9 százalékpontos emelkedéssel 46%-uk mondta, hogy elégedett, – de ez az elkötelezettségre nem volt hatással.
A LEGJOBBAK TEHETSÉGEKKEL ÉS JÓ VEZETŐKKEL KÉSZÜLNEK A JÖVŐRE
A Legjobb Munkahelyek továbbra is abban erősek, hogy vonzzák és megtartják a tehetségeket, és az embert látják a vállalat legértékesebb erőforrásának. Sok múlik náluk a felsővezetésen, a munkavállalóik 82%-a értékeli úgy, hogy a felsővezetés jól irányítja a vállalatot, és 73%-uk szerint a szervezet felkészült a jövőre, kellő erőforrást és időt fordít arra, hogy a jövőben is sikeres legyen.
„A Legjobb Munkahelyek több, mint 20 százalékponttal eredményesebbek a magyar átlagnál a fenntartható üzleti eredményességet leginkább támogató területeken, ám a munkaerőpiaci környezet őket sem kíméli. Nemcsak a magyarországi elkötelezettség csökkent, hanem a Legjobb Munkahelyeké is, bár még mindig magasan kiemelkedve a megkérdezettek 81%-a elkötelezett munkavállaló. Ezeknek a vállalatoknak nemcsak a dolgozói elégedettebbek. A Legjobb Munkahelyek üzleti eredményességben is felülmúlják az áltagos magyar vállalatokat.” – mondja György Máté, az Aon Legjobb Munkahelyek Program projektvezetője.
Az Aon Legjobb Munkahely címet elnyerő cégek listáján idén megduplázódott a kis- és középvállalatok száma. A nagyobb cégekhez képest náluk sokkal jobb a felsővezetés megítélése, könnyebb elérni őket, jobb üzleti döntéseket hoznak, a kollégák véleményét jobban figyelembe veszik, emellett nyíltabban és egyértelműbben kommunikálnak. Válaszadóik 65%-a szerint a munka és a magánélet egyensúlyát is könnyebben tudják megteremteni, míg az 1000 fő feletti cégeknél csak a munkavállalók fele nyilatkozott így. Az idei díjazottak 2/3-a 250 fő alatti vállalat lett. A legjobbak közé a gyógyszeripar és a kereskedelem mellett az IT, a termelés és a pénzügyi szolgáltatás területén működő cégek kerültek.
A 250 fő alatti kategóriában Aon Legjobb Munkahelyek:
AbbVie Gyógyszerkereskedelmi Kft.
ARM Hungary
Dél-100 Kft.
Faulhaber Motors Hungaria Kft.
Fétis Kft.
Gránit Pólus Csoport
Hilti Hungária Kft.
HRP Europe Kft.
MKB-Euroleasing, az MKB csoport tagja
PepsiCo Magyarország (FÁÜ Zrt.)
A 250 és 1000 fő közötti cégek legjobbjai:
B.Braun Avitum Hungary Zrt.
EuroFamily
GlaxoSmithKline Biologicals Kft.
JYSK Kft.
Az 1000 főnél többet foglalkoztató cégek:
DECATHLON MAGYARORSZÁG
Az Aon Legjobb Munkahelyek program nemcsak Magyarországon, hanem globális és regionális viszonylatban is több, mint 10 éve ismeri el a szervezeteket, így számos magyar leányvállalat a nemzetközi mérés keretén belül vett részt a megmérettetésben.
Idén a nemzetközi mérések magyarországi díjazottjai:
Imperial Tobacco Magyarország Kft.
profession.hu
„A Legjobb Munkahelyek felismerték, hogy nem elég annyira elégedetté tenni a munkavállalókat, hogy éppen ne gondoljanak nap, mint nap arra, hogy valahol máshol keressenek munkát. A Legjobb Munkahelyeknél kézzelfogható a munkavállalói élmény. Nem kivételes lehetőség, hanem mindennapos, természetes működés, hogy minden kollégát bevonnak a szervezet, a stratégia alakításába. Teret adnak az új ötleteknek, támogatják a mikrokörnyezetek kialakulását, lehetőséget biztosítanak az értékteremtésre, hogy a munkahely a kollégák életének olyan szerves része lehessen, ahol szívesen töltenek jelentős időt az életükből és amelyre valóban büszkék” – mondta Uzsák Éva Virág, az Aon Hewitt Innováció és PR vezetője.
Az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó vállalat 17. alkalommal készítette el a Legjobb Munkahelyek Programjának keretében a dolgozói elkötelezettséget vizsgáló kutatását. Idén 95 cég közel 50 000 munkavállalója válaszolt a kérdésekre. A felmérés azokra a mutatókra koncentrál, amelyek a munkavállalói elkötelezettséget és a kulcsfontosságú folyamatokkal való elégedettséget nézi, mint például a karrier, szakmai fejlődés lehetősége, a közvetlen- és felsővezetésbe vetett bizalom.
