Sportmarketing kapcsán a hazai marketing- és kommunikációs szakmában jártas szakemberek a terület első számú szaktekintélyeként, szinte önálló intézményként emlegetik Németh Ottót. A Henkel üzletág-igazgatója és marketingvezetője, a Magyar Marketing Szövetség Sportmarketing Tagozatának alelnöke, a Magyar Szörf Szövetség elnökségi tagja. Tanácsai egy évtizede segítik a sivatagi versenyző Szalay Balázst, az alaszkai kutyaszánversenyen induló honfi társainkat és a nagyszabású hegymászóprogramok sportembereit is. Idén szakmai védnökként egy új kontinens meghódítására készül.
– Hamarosan indul a déli-sarki expedíció. Ebből sem maradsz ki, de honnan jött az ötlet?
– Rakonczay Gábor extrém sportoló ötletéről közel egy éve hallottam először. Gábor ekkorra már évek óta dolgozott ezen a projekten is, lépésről lépésre járta körbe a szakmai kérdéseket, kereste és kutatta a lehetséges partnereit, a szponzorokat és a támogatók számára elengedhetetlen kommunikáció biztosítására a különböző médiacégeket.
– Neked mi a szereped ebben a projektben?
– A professzionális projektmenedzsment, a szponzorkeresés, a pénzügyi tervezés, a kommunikáció tervezése és szervezése Gábor számára is nehéz, szinte leküzdhetetlen feladatnak bizonyult, ezért a Magyar Marketing Szövetség Sportmarketing Tagozatához fordult. A testület a részletek megismerése után felkérte az ismert autóversenyző és sportügynökség-tulajdonos Szalay Balázst, az MMSZ Sportmarketing Tagozatának tagját az ügynökségi feladatokra és engem, a tagozat alelnökét pedig a szakmai védnöknek.
– Az MMSZ tevékenységét sokan ismerik, a Sportmarketing Tagozatról mostanában olvashattunk többet. Most került megint fókuszba?
– A tagozatot évekkel ezelőtt Zsédely Péter alapította, de a marketingszövetség partnersége ellenére az elmúlt években nem folyt benne aktív munka. Néhány elhivatott szakmabeli társammal, többek között a Havas Sports & Entertainment vezetőjével, Nagy Lászlóval együtt a tavalyi év során újraélesztettük a kezdeményezést, és nagy lendülettel munkának láttunk. A tagozat a szövetség legygyorsabban fejlődő egysége, hamarosan mi leszünk a legnagyobb tagszervezet.
– Mit tud tenni egy sportmarketing tagozat?
– A tagozat küldetése és célja a sportmarketingszakma nívójának emelése, a szereplők összefogása, az érdekek érvényesítése, a piac fejlesztése, a professzionális és piacbarát működési elvek meghatározása. Alaptevékenységünk részeként adott esetben segítjük különböző projektek megvalósulását tudásunkkal, tapasztalatunkkal és kapcsolati tőkénkkel. Fontos megemlítenem, hogy a Délisark expedíció a tagozat számára anyagi haszonnal nem jár.
– Nekem tetszik, amit mondasz, lehetek tag én is?
– Tag lehet minden olyan jogi és magánszemély, akinek a jelentkezését az elnökség egyszerű többséggel elfogadja, a megnevezett célokkal egyetért, dolgozni is szeret és persze befi zeti a tagdíjat. Várjuk a jelentkezőket.
– Rakonczay Gáborról mit tudhatunk?
– Gábort 2008-ban ismerte meg a nagyközönség, amikor akkori feleségével, Viktóriával kettesben átevezték az Atlanti-óceánt. Négy évvel később az utat megismételte egyedül, kenuval. Mindkét átkelése Guinness-rekord lett. Az utóbbi években elég nagy volt a csend körülötte, de Gábor eközben is aktív volt. Több hosszú vitorlásutat teljesített, tervezett és épített óceáni evezős hajót, írt három könyvet. Ezzel párhuzamosan került előtérbe nála a futás, az idén már az egyik leghosszabb verseny, az Ultrabalaton távját (220 km a Balaton körül – szerk.) is teljesítette.
– Egy óceáni evezős, vitorlázó, futó mit keres a jég birodalmában?
– Gábor elmondása szerint a jégvilág iránti vonzalma nagyjából a hajózás iránti szeretettel egyidejű, és legalább olyan intenzív. De a nehézségek és a költségek mértéke alapján a hajózás tűnt könnyebben kivitelezhetőnek, ezért azzal kezdte. Sokéves előkészület után az idén került elérhető közelségbe a sarkvidék, és úgy gondolta, most jött el az idő, hogy ezért az álmáért is megküzdjön.
– Ez lesz az első jeges élménye?
– Nem, mert két évvel ezelőtt két nap alatt kétszer mászta meg a Grossglocknert, első nekifutásra. A hegymászásról sokat nem tudott, de jó viszonyban volt Erőss Zsolttal, több előadást tartottak együtt. Megcélozták Ausztria legmagasabb hegyét, és ahogy ilyenkor lenni szokott, havazásban, ködben elérték a hegy tetejét a normál úton, de semmit nem láttak odafent. Gábor kezdeményezésére éjjel nekivágtak a felfelé vezető útnak megint. Jeges, metsző szélben, hidegben, de nagyon jó tempóban még egyszer felmentek a csúcsra. A hegyek iránti vonzalma innen ered.
– A hegymászással is kacérkodik?
– Létezik egy alpesi mondás, hogy egy férfi nak legalább egy hegyet meg kell másznia az életben. A hegyek meghódítása még várat magára, Gábor behúzta a gyeplőt, hiszen akkor született a kislánya, úgyhogy a magashegyi terveket egyelőre elnapolta. Soha ne mondd, hogy soha. Kit tudja, lehet, hogy legközelebb őt láthatjuk majd egy nyolcezres csúcson.
– Az idén pedig körülnéz az Antarktiszon, és mindjárt elmegy a Déli-sarkig?
– Igen, Gábor a végtelen víz birodalma után a végtelen jég birodalmába indul. A cél nem kevesebb, mint elérni a Déli-sarkpontot, első magyarként ilyen kihívás keretében. Körülnézni bőven lesz ideje, hiszen a 980 kmes utat gyalogosan teszi meg közel 50 nap alatt, állandó vakító fehérségben és napfényben, akár mínusz 25 fokban, hegymenetben. Mindezt úgy, hogy leginkább csak magára és azokra az eszközökre támaszkodhat, amit maga mögött húz egy szánon.
– A fizikai edzettség, a hidegtűrés mellett mi kell még ehhez?
– Az emberi határokat feszegető, adott esetben extrém körülmények között történő sportteljesítmények embert próbáló kihívásaihoz elsősorban fejben kell erősnek lenni. Az ultratáv és a közel két hónapig tartó idősík szinte felfoghatatlan nehézség. Kell az a fajta szilárd elhatározás, hogy az akadályok feladatok, ezeket az ember mindenképp megoldja, mert csak így tudja biztosítani a továbbhaladást a célja felé.
– Miből állt és hol tart most a Déli-sark projektre való felkészülés?
– A tervezési szakaszban a szakmai stáb egy komplex tréningprogramot állított össze, az erőnléti és speciális edzések mellett a szakmai felkészítésre helyeztük a hangsúlyt. Nyáron Új-Zélandon egy kíméletlen sarkvidéki tréningen vett részt egy ottani hegyi vezető társaságában, aki nyaranta az Antarktiszon dolgozik. Vele a Tasmán-gleccseren edzettek. Rengeteg fortélyt elsajátított, ami ebben a közegben a túléléshez/ létezéshez szükséges. Augusztusban és szeptemberben pedig Grönlandon teljesítette a sziget átkelését, ennek során 650 kilométert ment sílécen.
– A sportmarketingesnek a részvétel, a célba érés, a győzelem vagy a kommunikáció a fontos?
– A sportoló számára mindig a győzelem a fontos. Az expedícióban természetesen a kitűzött cél elérése jelenti a győzelmet. Tisztában kell lennünk azonban, hogy támogatóként soha nem a győzelemre szerződünk. A valós vagy képzeletbeli dobogó legfelső fokára sok esetben ajándékként kell tekintenünk. A tisztességes hozzáállás és helytállás jogosan elvárható, a felkészüléstől a megmérettetéseken való maximális erőbedobáson át a partneri kötelezettségek teljesítéséig a sportoló felelőssége adott. A partnereknek, a marketingesnek fontos a sportsiker, de az igazi érték a kommunikációban, a direkt és indirekt médiamegjelenésekben, a támogató számára nyújtott többletszolgáltatások lehetőségében rejlik. Bizonyos esetekben a sztori, a történetmesélés kerül előtérbe.
– Fontosabb a sztori, mint a sportoló?
– Nem vitatom, hogy a sportteljesítmény fontos. Gyurta Dániel, Hosszú Katinka, Puskás Ferenc, Dárdai Pál, Papp László, Szilágyi Áron, Berki Krisztián, a millenniumi vízilabda-válogatott, az olimpiai gyorskorcsolyaváltó, Michelisz Norbert, Szalay Balázs, Talmácsi Gábor, Kokó, a magyar labdarúgó-válogatott Eb-szereplése, Kovács Katalin és még bőven lehetne folytatni a sort. A magyar sport kiváló sportolókkal és emlékekkel ajándékoz meg minket évről évre. Számos esetben azonban megfi gyelhető, hogy a média többet foglalkozik azokkal a sportolókkal, akik a nézők, olvasók számára is érdekes személyiségek lehetnek, érdekes a történetük. Előny, ha hiteles, figyelemfelkeltő és szimpátiára okot adót a saját történetük. Hozok egy példát: Kovács Kokó Istvánnak is volt egy jól kommunikált sztorija, hiszen ő volt az, aki a kőbányai Pongrácztelepről jutott el az olimpiai aranyig, majd vált profi bokszolóvá. Rakonczay Gábornak is van egy története, ezt éppen most írjuk.
– Kinek a dolga felépíteni a sztorit?
– Elsősorban a sportoló szakmai és személyes életútján, valamint életvitelén múlik, hogy mennyire érdekes a története, az pedig inkább a körülötte lévő embereken, hogy azt miként mesélik el. Mindenkinek javaslom a családi kupaktanács mellett profi szakemberek bevonását. A menedzsment dolga, hogy kitalálja, hogyan lehet ezt a történetet tálalni, és a komplex rendszerekben gondolkodni képes sportmarketing-szakember feladata egy-egy cég vagy márka kapcsolódási lehetőségeinek feltérképezése.
– A Rakonczay-expedíció ezek mentén halad?
– Pontosan. Gábor nem véletlenül fordult profi szakemberekhez, a Szalay Balázs által fémjelzett sportügynökség pedig egyike a legjobbaknak. Az extrém sport ráadásul külön szakterület, amely több szempontból is eltér a klasszikus versenysportoktól. A hétköznapokban elképzelhetetlen dolgokkal kell megküzdeni sportolónak és a háttércsapatának egyaránt.
– Mekkora büdzsé kell a déli-sarki kalandhoz?
– A teljes költségvetés nagyságrendileg 100 millió forint, ebbe beletartozik a felkészülési szakasz, azaz az új-zélandi és a grönlandi programok költsége, a legjobb minőségű felszerelések beszerzése és pótlása, az amerikai és angol logisztikai cégeknek fi zetett költségek, a versenyző, a médiastáb utaztatása és a kommunikációs kampány teljes körű megvalósítása.
– Mennyire nehéz összeszedni a pénzt egy ilyen expedícióhoz?
– Nagyon, tisztán a piacról még inkább. A projekt körül páratlan összefogás alakult ki, a résztvevők nagyrészt pro bono tesznek a közös ügyért, a projekt sikere érdekében. Összeállni látszik a minimumhoz szükséges anyagi erőforrás, a projekt ezért biztosan megvalósul.
– Mit kínál az expedíció a sportszerető embereknek és mit a partnereknek?
– A világ egyik legkülönlegesebb helyszínébe adunk majd betekintést egy fantasztikus kaland részeként. Az ügynökség gyakorlott tartalomgyár, minden eszközt és platformot bevetünk. A partnereknek ezen összetett felületrendszerben adunk megjelenési lehetőséget.
– Digitális marketingre is gondoltatok?
– Az első valódi digitális expedíciót tervezzük. Műholdas kapcsolat révén rendszeres bejelentkezések lesznek, GPS-nyomkövetés, a fontosabb mérföldköveknél streamelni fogunk, ezeket kiegészítve VR- és AR-megjelenésekre is sor kerül. Felvettük a kapcsolatot az e-sportban érdekelt vállalkozásokkal is.
– Te belevágnál egy Déli-sark expedícióba?
– Ha Rakonczay Gábornak hívnának, igen.
Az interjú teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvasható.
A Déli Sarkra készülő Rakonczay Gábor ma tartott sajtótájékoztatót, az ott elhangzottakról itt olvashat bővebben.
