A magyar cégek árbevételének mintegy 8 százaléka érkezik a késedelmes kintlévőségek behajtásából – derül ki az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmányából. Minden második hazai vállalat külső partner segítségét is igénybe veszi kintlévőségei kezeléséhez.
A magyarországi cégek képviselői közül minden második (48%) nyilatkozott úgy, hogy kintlévőségei kezeléséhez külső partner segítségét is igénybe veszi, amibe beletartoznak a professzionális követeléskezelő vállalatok, valamint az ügyvédi irodák is. Ez az arány nem mutat jelentős változást az elmúlt évhez képest, és Európai összehasonlításban magasnak számít. Az összes megkérdezett európai vállalat 37%-a működik együtt külső partnerrel.
A gazdaság teljesítményének szemszögéből fontos tényező, hogy a behajtásból származó pénzt a vállalatok legtöbbször saját kintlévőségeik törlesztésére (54%) használják fel, míg 50%-uk a munkahelyek védelmére és munkahelyteremtésre fordítja az összeget. Jelentős hányad (46%) említette, hogy tevékenységi körének bővítésére, vagy kutatás-fejlesztésre költ (38%), a vállalatok 24%-a pedig a pénzügyi piacon fekteti be ezt a bevételt.
Kraszna Tamás, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője kiemelte, hogy a követelések megfelelő és szakszerű kezelése számos pozitív hatást gyakorol a gazdaság teljesítménye szempontjából: „Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok a behajtásból befolyó összegeket nem feltétlenül a napi működésre, hanem sokkal inkább olyan gazdaságélénkítő tevékenységekre költik, mint a munkahelyteremtés, a tevékenységi körök bővítése vagy éppen a K+F. Az EOS számára elsődleges, hogy a kintlévőségeket úgy kezelje, hogy azok behajtása ne befolyásolja negatívan a partneri kapcsolatot az adós és az engedményező között” – mondta el Kraszna Tamás.
