A magyar gazdaság 2019-ben 4,9 százalékkal, az EU-ban Málta után a második leggyorsabb ütemben bővült, sokkal, csaknem 3,5 százalékponttal gyorsabban, mint az EU 1,5 százalékos átlaga. Ha idén megvalósul a Pénzügyminisztérium 3,5 százalékos, a várható jelentős lassulást tudomásul vevő új növekedési előrejelzése, akkor az EU 1,4 százalékos üteméhez képest elérhető a kormány által követelményként meghatározott, legalább 2 százalékpontos magyar növekedési előny. Ugyanakkor az egyensúly romlik, gyorsul az infláció, látványosan gyengül a forint. A koronavírus okozta rövid- és hosszabb távú hatások valós mértéke még nem látható.
Az EU-ban tavaly elért magyar növekedési ezüstérem után idén már csak a – természetesen még mindig előkelő – ötödik hely várható, ami a régióban is csak a Romániát és Lengyelországot követő harmadik helyhez lesz elegendő az EU prognózisa szerint. Az EU idén 3,2%-os magyar növekedést prognosztizál, ami nem biztosítaná a 2 százalékpontos, EU-átlaghoz viszonyított magyar növekedési többletet. A GKI előrejelzése is 3,2%, a bizonytalanságot jobban kifejező 3-3,5%-os sáv alapján azonban lehetségesnek látszik a kormány szándékának megvalósulása. Különösen, mivel az EU átlaga könnyen kisebb lehet a Bizottság által előrejelzettnél, például a koronavírus okozta növekvő világgazdasági bizonytalanság, így a nemzetközi turizmus várható visszaesése, a globális szállítási láncokban érzékelhető negatív tendenciák miatt.
A magyar gazdaság hajtóerői közül a beruházásoknál várható látványos lassulás (14%-ról 4%-ra); főleg az EU-transzferek dinamizáló hatásának kifutása következtében. A fogyasztás bővülése gyors marad, de kissé lassulhat (4,4%-ról 4%-ra), a bérkiáramlás némi fékeződése és az infláció emelkedése következtében. A behozatal várhatóan továbbra is mintegy fél százalékponttal fog gyorsabban bővülni, mint a kivitel, miközben feltehetőleg mindkettő növekedési üteme csökken. A termelési oldalon az iparban és az építőiparban is lassulást vetít előre a tavaly év végi rendelésállomány 2018 véginél jóval alacsonyabb szintje, a bizalmi indexek romló trendje. Látványosan az építőipar bővülése fog idén lassulni (21,7-ről 5%-ra), de az iparban is ez várható (5,4-ről legalább 4%-ra), mivel a külső és belső keresletben egyaránt visszafogottabb dinamika, a globális szállítási láncokban zavar várható. A kiskereskedelmi forgalom várhatóan csak kissé (6-ról 5%-ra) lassul, turizmus helyzete azonban bizonytalanabbá vált a koronavírus következtében.
A munkanélküliségi ráta 2019 novembere és 2020 januárja átlagában 3,4% volt, 0,3 százalékponttal kisebb, mint egy éve. A ráta azonban bő fél éve némi hullámzás mellett már csak stagnál. A foglalkoztatottak számával kapcsolatban hasonló a helyzet, az egy évvel korábbihoz képest 0,4%-os növekedés ellenére az előző hónapokhoz képest inkább némi csökkenés következett be.
Az infláció 2020 januárjában 4,7%-ra ugrott, messze a legmagasabb az EU-ban, ahol az átlag 1,7% volt, s a második legmagasabb román is csak 3,9%. Az MNB nagyrészt átmenetinek tekinti ezt a helyzetet, s a jelek szerint egyelőre nem tart szükségesnek érdemi változást ultra laza monetáris politikájában. A GKI 4%-ra emelte idei éves átlagos inflációs prognózisát, ami a tavalyi 3,4%-hoz képest jelentős emelkedést, a januári ütemhez képest viszont a valóban meglevő átmeneti tényezők kifutása miatt lassulást jelent. A forint várhatóan tartósan gyenge marad.
