A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából.
A WWF Magyarország reprezentatív kutatása többek között azt vizsgálta, hogy a városi magyar lakosság hogyan viszonyul a természet- és környezetvédelemhez. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a magyarok nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, és készen áll a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében. A kormányok és vállalatok globális összefogását azonban elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát. A lakosság jelentős hányada már most számos fenntartható szokást bevezetett mindennapi életébe, de sokan vannak, akik még csak tervezik azt, hogy a változás útjára lépjenek. A már bevezetett szokások megtartását és a szándékolt egyéni lépéseket a felülről érkező iránymutatás és egy erős szabályozás tovább ösztönözhetné.
Az európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) éppen a nemzetközi összefogást célozza meg, amelybe jól illeszkedik az Európai Unió természetvédelmi politikáját 2030-ig meghatározó Biodiverzitás Stratégia és a fenntartható mezőgazdaságra, valamint élelmiszeriparra való áttérést célzó „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork) stratégia. A koronavírus-járvány is megmutatta, hogy nem jó úton járunk, és további súlyos következményekkel számolhatunk, ha nem hagyunk helyet a természetnek és nem lépünk a fenntarthatóság útjára. Ezt figyelembe kell venni a gazdaság újratervezésekor: a környezet- és természetvédelmi célok nem csorbulhatnak, hiszen létünk és egészségünk alapját a háborítatlan természet képezi. A WWF Magyarország ennek mentén közel 30 éve azért dolgozik, hogy az ember és a természet harmóniában éljen egymással, és ezt a hazai törvények és szabályozások is lehetővé tegyék.
A többség szerint a döntéshozóké a felelősség
Ki a felelős a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákért és azok megoldásáért a magyarok szerint? A kutatásból látszik, hogy a lakosság nagy része az egyéni felelősségvállalás helyett a felülről érkező megoldásokat szorgalmazná. A többség (49%) a globális összefogást sürgetők körébe tartozik: ők úgy gondolják, az egyes emberek már kevesek a környezeti katasztrófa elkerüléséhez, és világméretű összefogásra lenne szükség a kormányok és vállalatok részéről. Ennél kevesebben, a megkérdezettek 36%-a az egyéni felelősségvállalást tartja a kulcsnak – szerintük ha minden ember csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, visszafordíthatók lennének a mai káros folyamatok. A megkérdezettek 16%-a tartozik a tagadók (5%) vagy lemondók (11%) csoportjába. Ők azok, akik szerint változtatni felesleges, bár különböző okokból: míg a lemondók szerint már nem tehetünk semmit, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát, a tagadók csak riogatásnak gondolják a klímaváltozást.
Sokat autózunk, de kevesebbet szeretnénk
Bár az egyéni ökológiai lábnyom csökkentése fejben dől el, tettek nélkül nem érhetünk el eredményeket. A WWF Magyarország kutatásában arra is kereste a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy akár már aktívan tesznek is ezért. Kiderült, hogy a lakosság több mint fele (65%) jelenleg is takarékoskodik a vízzel, igen magas viszont azok aránya (80%), akik továbbra is kevesebb vizet szándékoznak fogyasztani vagy a jövőben tervezik meghozni ezt a döntést. A helyiek 74%-a szeretné kerülni az eldobható műanyagok használatát, 59%-uk már így is tesz. A magyarok élelmiszerfogyasztásának lábnyoma is javulhat, ha a hajlandóságot valóban tettek követik: egyelőre a megkérdezettek 40%-a részesíti előnyben a helyi előállítású termékeket, 64% pedig ezt továbbra is fenntartaná vagy ha eddig nem tette, akkor elkezdené. 77% szeretné minimalizálni a kidobott élelmiszer mennyiségét, 53% már aktívan tesz is ezért.
Érdekes a kontraszt az utazás terén a magyarok szándékai és tettei között: míg az emberek 59%-a szeretne tömegközlekedéssel vagy kerékpárral munkába járni, csak 28% azok aránya, akik valóban ezt a közlekedési formát használják a mindennapokban. Hasonló a helyzet az autóhasználattal: a lakosság 54%-a kevesebbet autózna, de csak 18% az, aki így is tesz.
Mindez azt mutatja, hogy egyelőre többen vannak, akik még nem vezették be életükbe az egyes fenntartható szokásokat, viszont ez szándékukban áll a jövőben – vagyis tisztában vannak azzal, hogy ez szükséges lépés mind a saját életük, mint a környezetük szempontjából. A kutatás arra is rávilágít, hogy az emberek az életmódjukba sikeresen beépített változtatásokat hajlandók is megtartani és tartósan alkalmazni a későbbiekben.
Fontos és aktuális kihívás a természet védelme
A kutatás következő részéből kiderül, hogy a magyar lakosság mit tart igazán aktuális és fontos problémának. A felsoroltak közül kikerülő 12 legfontosabbnak ítélt probléma soraiban többek között olyan természeti, környezeti és fenntarthatósági kihívások találhatók, mint a műanyagszennyezés csökkentése, a globális felmelegedés lassítása, a természet védelme, a klímaváltozás hatásainak és a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése, az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, a folyók és tavak állapotának megőrzése vagy erdeink fenntartható használata. Míg a szegénység csökkentését a legfontosabb problémának ítélik, az aktualitását nem érzik a magyarok. A legfontosabbnak és legaktuálisabbnak ítélt problémák között nagy az átfedés, de bekerül egy új kihívás is, ami a legfontosabb problémák között nem szerepel: ez az őshonos magyar állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme.
A kutatás a WWF Magyarország megbízásából 2019-ben készült 500 fő megkérdezésével, reprezentatív mintán, a magyarországi 18-59 éves városi lakosság körében. Az adatfelvételt a Kantar Hoffmann Kft. végezte.
