2010 és 2020 között világszerte megkétszereződött az internetet használók száma, miközben annak forgalma, évi 30 százalékos emelkedés mellet, a tizenkétszeresére nőtt. 2020 óta ez a folyamat tovább gyorsult: 2022-re a két évvel ezelőttihez képest várhatóan megduplázódik az internet forgalma, ami leginkább a videós tartalmak megtekintésére, az egyre gyakoribb videókonferenciás hívásokra, a közösségi média még intenzívebb használatára vezethető vissza.
Mindez az adatközpontok iránti globális igényt is tovább fokozta, amelyek működtetéséhez energiára, földterületre és (hűtésre használt) vízre van szükség. Az adatközpontok üzemeltetői fontos szerepet töltenek be a digitalizációban, ugyanakkor ki kell, hogy vegyék a részüket azokból a törekvésekből is, amelyek a klímaváltozás mérséklését szolgálják.
A Microsoft 2020 elején jelentette be ambiciózus célját, mely szerint 2030-ra karbonnegatívvá válik, 2050-re pedig annyi széndioxidot von ki a környezetből, amennyit a vállalat 1975-ös alapítása óta közvetlenül vagy az áramhasználaton keresztül közvetve a légkörbe juttatott. Ehhez elengedhetetlen az adatközpontjai felépítésének és működtetésének átalakítása. A Microsoft ezért:
2024-ig 95 százalékkal csökkenti az adatközpontjai vízfelhasználását;
ennek érdekében tovább fejleszti azt az új hűtőrendszert, amelynek a lényege az, hogy alacsony forráspontú folyadékba merítik a szervereket, ami nemcsak a vízfelhasználás csökkentését szolgálja, de – az eddigi tesztek tanúsága szerint – az eszközök teljesítményét is megnöveli mintegy 20 százalékkal;
hozzáigazítja az adatközpontjai működtetését az adott terület természeti adottságaihoz, mint amilyen az éghajlat, a rendelkezésre álló víz mennyisége, a levegő és a talaj minősége, a biodiverzitás foka;
olyan új, tartós alapanyagokat alkalmaz az adatközpontjai építéséhez, amelyek előállítása alacsony széndioxid-kibocsátással jár. Így kevesebb acélra és a betonra lesz szükség az új adatközpontok felépítéséhez, amely, a számítások szerint, 30-60 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást. A Project Zerix keretében a Microsoft arra törekszik, hogy nullára csökkentse az adatközpontok építéséhez köthető károsanyag- és hulladékkibocsátást.
A Microsoft már eddig is sokat tett a környezeti lábnyoma csökkentése érdekében: ilyen például a Microsoft Circular Centers; Svédországban hamarosan működésbe lép a vállalat első kizárólag megújuló energiát felhasználó adatközpontja; a vállalat legfontosabb beszállítói már eddig is mintegy 23,2 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással csökkentették karbonlábnyomukat. A cég a közelmúltban mutatta be a Microsoft Cloud for Sustainability elnevezésű megoldásának előzetesét, amely abban segíti az ügyfeleit, hogy pontosan nyomon tudják követni, és végsősoron csökkenteni a saját felhőhasználatukból származó széndioxid-kibocsátásukat.
