A mesterséges intelligencia eddig is jelen volt az életünkben, csak nem vettük észre: egy kártyás fizetésnél, egy hitelbírálatnál, vagy a kedvenc lejátszási listánk melletti ajánlóként már feltűnt, de nagyobb fókuszt akkor kapott, amikor tavaly év végén “kiengedték” az emberek közé a ChatGPT-t. Mivel a marketingszakmát is jelentősen átalakítja, az idei Marketing Summit nyitóbeszélgetése sem szólhat másról. Dr. Tilesch György a PHI Institute alapítójaként nagyvállalatok és kormányzatok AI stratégiájával és annak bevezetésével foglalkozik a világ összes kontinensén. Az idei eseményt az ő Fireside Chat-je indítja majd, de már ezt megelőzően is le tudtunk ülni vele beszélgetni. A Warm Up Talks podcastsorozat ötödik adásában többek között megtudtuk, mi történik globálisan az AI térnyerésével, mennyire változtatja meg az életünket, a mindennapjainkat, és nem utolsó sorban a marketingszakmát, munkafolyamatokat.
Az elmúlt egy év nem szólt másról, mint hogy a különböző nyelvi modelleken alapuló generatív AI beköltözött a hétköznapi emberek életébe, és bárki számára elérhető lett. A tudományos kísérletből több száz millió felhasználót szereztek, ma pedig már nem csak a keresésekből építkeznek tovább a tech óriások, de jövedelmező vállalkozásba is sikerült átfordítani saját felületeiket. A következő szint pedig az, hogy más applikációkba is egyértelműen beépüljenek, a legtöbb esetben úgy, hogy észre sem vesszük.
“2022 novemberétől ugyanabban a történelmi pillanatban vagyunk, mint amikor a Ford T-modell kijött Amerikában a 20. század elején. Mainstreammé vált, kommerciálisan értelmezhetővé, a fogyasztók számára elérhetővé és meghatározóvá vált. Tavaly ősztől a jövő átkerült a jelenbe, szinte mindenkinek megjelent a gondolkodásában, a gépén, az eszközein. A generatív mesterséges intelligencia robbanása szerintem a legnagyobb lépés volt annak tekintetében, hogy a társadalom és a gazdaság felismerte azt, hogy erről nem jövőidőben kell beszélni” - említi György.
A legtöbb internetes cikk viszont nem a társadalmi hasznosságával foglalkozik, inkább a félelmekre épít, hiszen egy rossz hír háromszor akkora hullámokat kelt, mint a jó. Amíg a klikkvadászat a fő cél, addig a széles közönség azon fog aggódni, hogy vajon öntudatra ébred-e a mesterséges intelligencia. Ehelyett azzal kellene foglalkozni, hogy mindenkinek legyen vele személyes élménye, próbálja ki, a hasznosság felismerése ugyanis dominál. Már nem csak beszélhetünk róla, hanem itt van közöttünk, mint eszköz: meg kell tanulni kezelni, terelni, használni, az esszenciája pont az, hogy általános felhasználású technológia, akárcsak az elektromosság. A digitalizáció, a big data már egyszer hasonló korszak volt, most ismét attól félnek sokan, hogy elveszi a munkánkat, ami azonban itt változás, hogy az AI-nak köszönhetően alkothatunk.
Még egy félelem a technológiával kapcsolatban, hogy sokan disztópikus gondolatokat párosítanak mellé, azonban Tilesch György megnyugtat minket: a mi demokratikus nyugati világunkban komoly fékei és ellensúlyai vannak annak, hogy például társadalmi kreditrendszert építsenek vagy megfigyelést folytassanak a mesterséges intelligenciával. Az EU-ban ezeket tiltani fogja a szabályozás, mint ahogy a manipulációt is, potenciálisan szélesedve például a hypertargetált reklámok irányába is. Lesznek tiltott, tűrt, és támogatott AI technológiák, az első keretszabályozás (EU AI Act) nemsokára meg is jelenik. Ettől függetlenül drasztikusan betörhetne az életünkbe a mikrotargetált videók, vagy a politikai kampányokhoz készült perszonalizált tartalmak, hirdetések. A törvényhozókon múlik majd, hogy itt hol húzzák meg a határokat.
A társadalom többféleképpen dolgozza fel a ChatGPT és hasonló nyelvi modellek megjelenését: a prémium ügyfelek, valamint a Z generáció sokkal adattudatosabb, csak megbízható AI-t akar használni. Meg akarnak bízni a szervezetben, kell a hitelesség azzal kapcsolatban, aki ezeket kínálja. Marketingkutatásokban látszódik, hogy drasztikusan lojálisabbak a fogyasztók olyan termékek vagy cégek irányába, akikről meg vannak bizonyosodva az emberek, hogy az ő érdekükben használják az AI-t, és fékeket raknak magukra; annak érdekében, hogy ne használja ki azt a bődületes potenciált, amit amúgy kihasználhatna a rosszabb motivációk esetén.
Hogy milyen kézzel fogható változások jönnek a következő hetekben? Mert itt nagyjából ennyire lehet előre jósolni. Az biztos, hogy minden szoftver és felület AI-osítani fogja applikációit, sok esetben észre sem vesszük, de bekerül a mesterséges intelligencia a folyamatokba. Jönnek az olyan AI megoldások, amik már nem reagálnak, hanem proaktívan hozzánk beszélnek és javaslatot tesznek egy szokásunk vagy egyéb kiegészítő információnak köszönhetően. Jönnek az egyre keményebb szabályozások, és erre a cégek reakciói. Csak jól működő, társadalmilag nem káros termékeket vihetnek piacra. A mindig felmerülő kérdést frappánsan tisztáztuk: az AI nem elveszi, hanem átalakítja a munkánkat.
„A marketingesek, akik használják, és jól használják, körülbelül egy hónapot tudnak vele spórolni egy évben. […] Tehát egy hónapnyi munkát kitudnak váltani a mesterséges intelligencia eszközök használatával. És ez van jelenidőben. Két hónap múlva még sokkal hatékoybab lesz” - válaszolta György, hozzátéve, hogy a monoton vagy unalmas munkafolyamatokat nyugodtan átadhatjuk majd, egyfajta gépi intelligencia feletti supervisorok lesznek a marketingesek. Viszont vezetői oldalról is kell a bizalom, hogy a kollégának több időt adjunk a valóban kreatív, emberi tényezőkön múló munkafolyamatokhoz, hogy ez a “nyert idő” a hasznunkra váljon.
A kritikus gondolkodás képességéről, az egzisztenciális félelmekről, ez EU első keretszabályozásáról, társadalmi és vezetői felelősségekről szól az utolsó Warm Up Talks, amiből sokat tanulhatunk arról, hogyan formálja át a következő hónapjainkat a mesterséges intelligencia újabb hulláma. A gondolkodó gépek, predikciók mögött az ember Dr. Tilesch György, aki imád filozófiával és technológiával egyszerre foglalkozni - ezért is lett elkötelezett a mesterséges intelligencia felelősségteljes terelése mellett.
