Idén folytatja a digitális gazdaság szereplőinek egy asztalhoz ültetését az IVSZ további ágazatok bevonásával, például a banki vagy a kereskedelmi szektorban – hangzott el a szervezet közgyűlésén. Az eseményen új tagokat választottak az elnökségbe is.
Általános elnökségi tag pozíciót a közgyűlés szavazatai alapján a következő két évben Deliága Ákos, a Talk-A-Bot ügyvezetője, Fazekas Barbara a Green Fox Academy ügyvezetője, Mátrai Gábor a KGM-Invest Kft. ügyvezetője és dr. Vinnai Balázs, a Misys Digital Channels vezetője tölt majd be. A méret szerinti tagozatok közül a multinacionális tagozat vezető pozícióját Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese tölti be, míg a tevékenység szerinti tagozatoknál Marton László, az Invitech Megoldások Zrt. ICT üzletfejlesztési igazgatója Telekommunikációs tagozatvezető és alelnök, Vityi Péter, a Transround Informatikai Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója pedig Informatikai tagozatvezető és ismét alelnök lett.
Az IVSZ vezetésének újonnan megválasztott és újraválasztott tagjai egyaránt a digitalizáció más iparágakra való hatását, a foglalkoztatáspolitikai igények megváltozását, a digitális oktatás fejlesztését és a globális piacra való exportot emelték ki képviselendő területként.
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke a közgyűlésen tartott beszédében elmondta: „Az elmúlt években egy olyan szervezet építésén dolgoztunk, amelyik képes jelentős eredményeket elérni, képes a problémafelvetésen túl megoldási javaslatokat létrehozni és azokat aktívan képviselni is. A számunkra érthető informatika helyett a mindenkit érintő digitalizáció fogalmát kezdtük el megerősíteni, hogy szélesebb körben tudjunk beszélgetni az átalakulásról.”
„Az IT vállalatok érdekeiért dolgozunk, de a digitalizáció, a digitális transzformáció, a negyedik ipari forradalom éppen azt is jelenti, hogy az IT vállalatok érdeke egybeesik a teljes társadalom és teljes gazdaság érdekeivel. A digitalizáció azt jelenti, hogy az iparágaknak teljes átalakuláson kell átesni, új működésre kell átváltani és ennek az átalakulásnak az alapja az informatika” – tette hozzá az IVSZ elnöke.
Mint kiemelte: a változást a szövetség két témakörön keresztül kezdi el építeni – a digitális oktatás és a digitális export területén keresztül. Az előbbi esetben a digitális írástudás kritikusan alacsony szintje és az oktatási rendszerben kihagyott ziccerek adtak teret az IVSZ aktivitásainak, míg az export esetében a 22 ezer betöltetlen informatikai munkahely miatt a gazdaságból kieső sok százmilliárdos bevétel potenciálja jelentett energiát.
„2016 az az év volt, amikor ebben az építkezésben elértünk egy olyan szintre, ahol már gyümölcsök is teremtek. A két évvel ezelőtt megfogalmazott oktatási kiáltványunk 12 pontja közül szinte mindegyik megvalósult vagy legalább jogszabályi kötelezettség keletkezett arra, hogy a következő években megvalósuljon. Tavaly a Digitális oktatási stratégia és a Digitális export stratégia készült el az IVSZ-en belül végzett szakmai előkészítés alapján, 2017-ben pedig már a Digitális Munkaerőprogramnál járunk, amelynek alapja az IVSZ műhelyében született ma pedig már a Nemzetgazdasági miniszter és a Miniszterelnök is stratégiai alapvetésként kezeli, de ami igazi erejét mutatja tetteinknek, hogy például az informatikai szakokon jelentkezők száma 2017-re 10 százalékkal nőtt egy év alatt!” – emelte ki Laufer Tamás.
Az IVSZ elnöke hozzátette: „2016-ban sikerült nem csak a saját iparágunk érdekeit támogatni, hanem az ágazati kerekasztalok szervezésére tett erőfeszítéseink is sikeresnek bizonyultak. Ma már az üzleti partnereket nem elsősorban a saját iparágunkon belül, hanem más területeken kell megtalálni, ebbe az irányba indultunk el, ezt jelenti a „Szövetség a Digitális Gazdaságért” kifejezésünk is. 2017-ben pedig folytatjuk a digitális gazdaság szereplőinek egy asztalhoz ültetését további ágazatok bevonásával, például a banki vagy a kereskedelmi szektorban. A Digitális Jólét Programnak pedig következik a 2.0-ás folytatása, immár 30 kiemelt területtel, a fent említetteken túl számos fontos témakörben, melyek Magyarország digitális jövőjét építhetik.”
