Tavaly, a húsvéti időszakban a sonka kiskereskedelmi forgalma meghaladta a 7 milliárd forintot, ami két százalékkal magasabb az előző évi azonos időszak forgalmánál, mennyiség szempontjából pedig három százalékkal emelkedett az eladás. A szezonális édességek iránt viszont csökkent a kereslet – derül ki a Nielsen kiskereskedelmi indexéből.
Ragaszkodnak a jól bevált hagyományokhoz a magyarok húsvétkor, és a boltokban tarol a főtt sonka: a kétnapos húsvéti időszakban 92 százalék jutott rá a kategória teljes bevételéből, közel 4000 tonnányit vásároltunk belőle. Ezek zömét a diszkontokban, szuper- és hipermarketekben szerezzük be, a vásárlások háromnegyedét itt ejtjük meg.
Nincs azonban húsvét édességek nélkül: a szezonban 744 tonna csokoládétojást, csokoládényulat és egyéb ünnepi ajándékot vásároltunk fel különféle üzletekben, 3,5 milliárd forint értékben. A csokinyúl és csokitojás „harca” viszonylag kiegyenlített: 100 csokoládéból 40 magyar csokoládényulat tesz kosarába, míg 46-an voksolnak a csokoládétojásra.
„Kétségtelenül szeretjük a tejcsokoládét: a fogyasztók a húsvéti édességekre szánt összeg 86 százalékát költötték erre” – mondta Andreas Christou, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. „A nugát iránt kevésbé rajongunk, piacrésze folyamatosan csökken, tavaly 4 százalékos volt. Az étcsokoládé, a tavalyelőtti adatokhoz képest változatlanul a vásárlók hat százalékánál favorit.”
A vizsgált időszak a szezonális édességekre vetített teljes – forintban mért – forgalma árnyalja a képet: a csokoládétojás piaci részesedése 39 százalék, míg a csokoládényúl 41 százalék maradt.
A hagyományos és a speciális húsvéti csomagok piacrésze együttesen 10 százalék. A húsvéti édességarzenálból az egyéb csokoládéfigurák, azaz kacsa, bárány és csibe aránya 8 százalékot ért el múlt évben.
