A piacok reneszánszát éljük, ma már a fiatalabb generáció körében is trendinek számít a piacozás. Népszerűségük a közösségi oldalak megjelenésével is nő. Magyarországon a Fény Utcai Piac a közösségi média legnépszerűbb szereplője egy friss felmérés alapján.
Noha a legnagyobb nemzetközi piacok már régóta előszeretettel használják a közösségi médiát vásárlóikkal való kommunikációra, a budapesti piacokról most jelentek meg először összehasonlító adatok az ArvaliCom kommunikációs ügynökség jóvoltából. „Egy piac mindig gyorsabb és közvetlenebb módja a kapcsolatteremtésnek és az információ áramlásnak vevő és eladó között, a megosztott kreatív fotók pedig egyfajta „közösségi garanciát” is jelenthetnek az áruk és a piacok számára”, állítja Bender Krisztina, az ügynökség operatív igazgatója. Mivel a piacok a fiatalabb korosztályokban is egyre népszerűbbekké váltak, így nem csoda, hogy az általuk használt közösségi média felületeken egyre több követőjük van. De vajon mennyire érzékelhető ez a trend hazánkban? Megvizsgálva a számottevő jelenléttel bíró piacokat úgy tűnik, kézzel foghatóan, a Fény Utcai Piac ugyanis a Facebookon már 8200 körüli rajongótáborral büszkélkedhet, és ezzel a legnépszerűbb piaci oldal tulajdonosának számít. Őt követi a sorban a Belvárosi Piac, a maga 7900 fős táborával, a képzeletbeli dobogó harmadik helyét pedig a Lehel utcai piac foglalja el mintegy 2200 kedvelővel. A Fény Utcai Piac, egyedüliként, jelentős rajongótábort alakított ki az Instagramon is, ahol már több mint 1000 fő követi. Értékelésben is a Fény Utcai Piac vezet, 4,5-ös értékkel, itt a Lehel Piac 4,3 pontjával megelőzi a 4,2 pontos Belvárosi Piacot.
Piacra járni az új divat?
Fűszeres Eszter gasztroblogger szerint a piacon az az izgalmas, hogy mindig érik meglepetések az embereket, olyan termékekre is lelhetnek, amelyek akár módosítják az eredeti recept tervet és elképzelést. A szakértő még nagymamájától tanulta azt a módszert, amit másoknak is ajánl, miszerint először körbe kell járni mindent figyelmesen, és utána döntéseket hozni, vásárolni.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy míg korábban az idősebb korosztály életterének tartották a piacokat, ma már a fiatalabb generációk is előszeretettel választják, sőt, kifejezetten divattá vált itt vásárolni. A Fény utcai Piac egy korábbi online kutatása is megerősítette, az adatok szerint jelenleg ugyan még többen járnak szupermarketbe, mint piacra (92 versus 74%), de hamarosan reneszánszukat élhetik a piacok, mivel arra a kérdésre, hogy hova szeretnének inkább járni a fiatalok, már 83% szavazott a piacokra és csak 14% a szupermarketekre. Ez azt jelzi, hogy csak a kényelem és egyfajta kényszer hajtja őket a nagyobb élelmiszerüzletekbe, a szívük máshova húzná őket.
A vásárlók átlagosan havi 1-2 alkalommal térnek be egy piacra, 30%-uk hetente ejti útba, a leglelkesebbek pedig hetente akár 2-4 alkalommal is ellátogatnak, közöttük egyre több a fiatal. Az okok mögött nagy részben az egészségtudatos életmód terjedése áll. Ennek alappillérét a jó minőségű termékek, zöldségek és gyümölcsök fogyasztása adja a rendszeres mozgás mellett. Ilyen portékákat pedig általában a piacról a legkönnyebb beszerezni, ahol gyakran jóval nagyobb a választék, több kereskedő különböző árucikkeket ajánl, és termelői áruk is vannak. Ráadásul a felmérés szerint a fiatalok 71%-a már hetente többször is fakanalat ragad ellentétben a nemzetközi trendekkel, ahol visszaszorulóban az otthoni főzés.
Ahány ház, annyi szokás…
Noha a nemzetközi trendek szerint a gyorsan elérhető táplálkozási lehetőségek dominálnak, számos európai piac kínál különleges ízeket az igazi ínyenceknek. A rotterdami Markthal-nál például éppúgy kóstolhatunk surinami fűszeres kolbászt, mint fagyos joghurtot. Nagy kincsek lelőhelye a londoni Dalston Market is, ahol különleges dzsemek, felvágottak vagy növények közül válogathatunk. Számunkra talán formabontónak tűnhet a finnországi Kauppatori piac, ahol a rénszarvas mindenféle formában kapható: füstölve, sózva, netán szárítva. A tengeri ételek szerelmeseinek azonban maga lehet a kánaán a helsinki piac, ahol a friss heringet és lazacot forró, gőzölt krumplival tálalják. A bécsi Naschmarkt igazi osztrák ízekkel operál, a bécsi szelet és a hozzá fogyasztott bécsi kávé mellett sambusakot (indiai hússal vagy zöldséggel töltött, intenzív fűszerezésű táskát) vagy palacsintát is kérhetünk az árusoktól. Különlegességekben a budapesti Fény Utcai Piac is bővelkedik, a hortobágyi haltól kezdve az erdélyi mititei-ig (ejtsd miccs, ami egy három húsből készült, fűszeres rudacska), és akkor még nem is említettük a fenséges báránykolbászt, a sajt-és sonka különlegességeket vagy a piac legendás lángosát. Itt akár az ügyeinket is könnyűszerrel intézhetjük, ugyanis a piac területén több mint 100 üzlet, bank, patika és lottózó is található a ruhaüzletek, a régiségbolt és a növekvő számú éttermek mellett.
Annyi tehát bizonyos, hogy bár ahány ház, annyi szokás, piacra járni a világ minden pontján jó, és érdemes a közösségi média felületeken is böngészni őket. A piaci nyüzsgés, a színek, az illatok pedig visszacsábítják azokat, akik egyszer már belekóstoltak a hangulatába.
