Minden, az Európai Unióban reklámra költött euró 7 euróval járul hozzá a közösség GDP-jéhez – derül ki a hirdetési ipar szereplőit összefogó szervezetek által rendelt, a Deloitte által elkészített felmérésből. A reklámipar közel hatmillió munkahely fenntartásához járul hozzá az EU-ban, ráadásul ezek az átlagot meghaladó jövedelmet kínáló pozíciók.
Jelentős pozitív hatással van az Európai Unió gazdaságára a reklám – ezt eddig is lehetett tudni, azonban a Deloitte által készített felmérés most első alkalommal konkrét számokat is közöl erről. A tanulmány – Value of Advertising – szerint minden, hirdetésre költött euró 7 eurónyi hozzájárulást jelent a GDP-hez. Ez azt jelenti, hogy a 2014-ben 92 milliárdos eu-s reklámpiac 643 milliárd eurónyi többletbevételt hozott, vagyis a közösség GDP-jének 4,6 százalékát.
Az elemzés rámutat arra is, hogy igen komoly munkaerő-piaci hatása is van a hirdetési szektornak. A Deloitte kutatása alapján az Európai Unióban 5,8 millióan dolgoznak ebben az ágazatban, vagyis a foglalkoztatottak 2,6 százaléka. Közülük a legtöbben – az 5,8 millió 74 százaléka – a különböző iparágakban a reklámhoz kapcsolódó tevékenységekkel foglalkoznak. Az elemzés szerint 16 százalékra tehető reklámok előállításában közreműködők aránya, míg a médiában és az online szektorban a hirdetési szegmensnek köszönhetően létrejött munkahelyeken dolgozók adják a fennmaradó 10 százalékot. Ráadásul a reklámokhoz köthető pozíciókban dolgozók átlagos keresete 50 százalékkal magasabb, mint az uniós munkavállalók átlagosa jövedelme, vagyis magas minőségű munkahelyekről van szó.
A tanulmány szerint a rádiós bevételek 75, míg a tévés bevételek 40 százalékát adja a teljes EU-t vizsgálja a reklám. Ugyanakkor a Deloitte tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unióban élők többsége által használt webes levelezőrendszerek, valamint közösségi platformok működtetésében is kulcsszerepet játszanak a hirdetési bevételek.
A tanulmány elkészítését finanszírozó szervezetek a reklámipar uniós gazdaságra gyakorolt hatása kapcsán felszólították a döntéshozókat, hogy függesszék fel a szektor tevékenységét esetleg korlátozó intézkedések bevezetését, amíg nem lehet pontosan felmérni azok hatását. A tanulmányról kiadott közleményben konkrétan említik az Audió-Vizuális Médiaszolgáltatási Irányelvek felülvizsgálatát, illetve az ePrivacy (a digitális térben érvényesülő személyiségi jogok) Szabályozást.
A Magyar Reklámszövetség is készíttetett hasonló felmérést a reklám gazdasági hatásáról. A PwC által készített tanulmány szerint minden, reklámra költött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar GDP-t.