Így állunk az azonnali fizetési rendszerrel

A felnőtt magyar internetezők 83 százaléka hasznosnak tartja az azonnali fizetési rendszer bevezetését. A rendszertől a hét minden napján, 0–24 órában 5 másodperc alatt teljesülő utalások által nyújtott kényelem mellett a készpénzhasználat visszaszorítását is várják. Másodlagos azonosítót felük tervez regisztrálni, ennek használatát illetően már megjelennek a biztonsággal kapcsolatos félelmek is – derül ki az eNET kutatásából.

Az eNET 2020 februárjában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők 71 százaléka hallott róla, hogy 2020. március 2-án elindul Magyarországon az azonnali fizetési rendszer, melyet 83 százalék hasznosnak tart.

Az új rendszer legnagyobb előnyeit abban látják a netezők, hogy hétvégén és ünnepnapokon is teljesülnek majd az utalások (83 százalék), hogy az összeg 5 másodperc alatt megérkezik a fogadó félhez (81 százalék), illetve hogy kényelmesebbé teszi a fizetést (75 százalék). Ennél azonban többet is várnak tőle: 61 százalék véli úgy, hogy a rendszer bevezetése elő fogja segíteni a készpénzhasználat csökkenését hazánkban.

A másodlagos azonosító használatával kapcsolatban már jobban megoszlanak a vélemények: csak minden második netező tervez ilyet regisztrálni bankjánál és/vagy használni másoknak történő utalás során, ugyanis tartanak tőle, hogy a gyorsabb teljesülés miatt nehezebb lesz a téves utalások visszavonása (54 százalék), és a másodlagos azonosító használata kevésbé lesz biztonságos, mint a bankszámlaszám megadása (36 százalék).

A legtöbben számlák, rendszeres és eseti díjak fizetésére használnák a rendszert

A netezők a legnagyobb arányban számlák, rendszeres és eseti díjak fizetésére (71 százalék) használnák az azonnali fizetési rendszert, de a személyek közti (56 százalék); a boltban, üzlethelyiségben, illetve a futárnál, csomagautomatánál történő fizetésre (egyaránt 52 százalék) is nyitottak.

Az azonnali fizetési rendszer új fizetési módokat is biztosít, melyek azonban egyelőre nem minden banknál lesznek elérhetőek. Ilyenek például a fizetési kérelem (melyet kérhetünk például a közműszolgáltatónktól, ezt csak jóvá kell hagynunk az utalás elindításához), vagy a QR-kódos utalás – előbbi lehetőséget a netezők fele, utóbbit 44 százaléka tervezi majd használni.

A rendszer indulását tehát nagy várakozás övezi. Ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, az nemcsak leegyszerűsíti és meggyorsítja a fizetési folyamatokat, de fontos lépést jelenthet a készpénzhasználat visszaszorításában is.