Így spórolnak a fiatalok

A gyorsuló infláció alapvetően átírja a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és a megtakarítási magatartásra is hatással van mindenkinél, ezen belül a fiataloknál is. A 19-29 éves korosztály tagjainak 20 százaléka nem takarékoskodik, havi rendszerességgel 47 százalék spórol, és 18 százalékos azoknak az aránya, akik csak akkor tudnak félretenni, ha nagyobb összeghez jutnak. Ugyanakkor a rövid távú takarékoskodásban már nyomot hagyott az infláció – ezt mutatja a K&H ifjúsági index, amely a 19-29 évesek megtakarításait vizsgálta. A fiatalok 28 százaléka mondta azt, hogy az előző hónapban tudott spórolni, átlagosan 67 ezer forintot.

Megváltozott idén a gazdasági környezet, kedvezőtlenebb helyzet állt elő: szinte minden területen emelkednek az árak, az árstopos termékeket leszámítva például az élelmiszereknél látható komoly - júniusban például 20 százalékot meghaladó - drágulás. Ráadásul az új rezsiszabályok szerint az átlagfogyasztás felett magasabb díjat kell fizetni a jövőben. Ez csak két olyan tényező, amelyek miatt át kell írni a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és hatást gyakorolnak a megtakarítási hajlandóságra is mindenkinél, köztük a fiataloknál is.

A K&H ifjúsági index idei második negyedévben készült reprezentatív kutatásából kiderül, hogy kedvező és kevésbé pozitív tényezők is jellemzik a 19-29 éves fiatalok megtakarítási magatartását.

Havonta, ritkábban, vagy soha

A fiatalok 20 százaléka semmilyen módon nem tesz félre. Rendszeresen a hónap elején a fiatalok 26 százaléka tesz félre, 21 százalékuk pedig a hónap végi “maradékkal” hizlalja a megtakarítását. Szintén 21 százalékos azoknak az aránya, akik nem minden hónapban, de rendszeresen takarékoskodnak. Ezek az eredmények lényegében megegyeznek a felmérés első negyedéves eredményeivel, az eltérések 1-2 százalékpontosak, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.

Ugyanakkor az érintettek hatoda - 16 százaléka - a második negyedévben azt mondta, rendszeresen nem tud spórolni, csak akkor tud előrébb lépni a megtakarításokat nézve, ha nagyobb összeget kap. Az első negyedévben ez még 22 százalékukra volt igaz.

Csökkenés kontra növekedés

A felmérés arra is rákérdezett, hogy a fiatalok a megkérdezésük előtti hónapban - azaz idén áprilisban - tudtak-e takarékoskodni, és ha igen, mekkora összegről volt szó. A fiatalok negyede erre nem tudott konkrét választ adni, 47 százalékuknak nem volt lehetősége a takarékoskodásra, 28 százalékuknak viszont sikerült. Bár az ő arányuk csökkent az első negyedévben mért 34 százalékról, az átlagosan megtakarított összeg 54 ezerről 67 ezer forintra, vagyis 24 százalékkal emelkedett. A kutatás adatait értékelve Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője azt mondta: “Általánosságban, hosszabb távon a fiatalok ötöde nem tud félretenni, áprilisban például 47 százalékuknak nem volt módja erre. Ez részben a kedvezőtlenebbé váló gazdasági helyzettel, a gyorsuló inflációval, többek között az élelmiszer-kiadások emelkedésével magyarázható. Ebből a szempontból a kilátások is kedvezőtlenek, mivel az árak várhatóan tovább emelkednek. Az új rezsiszabályok miatt elképzelhető, hogy a fiatalok egy részénél növekedni fognak a lakásfenntartási költségek. Ezen tényezők miatt várhatóan tovább mérséklődhet a rövid távon takarékoskodó fiatalok aránya.”

A K&H számos rövid, közép- és hosszú távú megtakarítási megoldást kínál többek között a fiataloknak is. Az elmúlt időszakban a jövőt, ezen belül fenntarthatóságot fókuszba helyező befektetési alapok népszerűsége emelkedett jelentősen. A mobilbankban értékesített befektetési alapok több mint 50 százaléka fenntartható befektetés.