Ha sportról van szó, az online térben leginkább a világesemények mozgatják meg a magyarokat, a sportolókat pedig nemcsak a karrierjük, hanem a példamutató személyiségük, esetenként a magánéletük miatt is követik a közösségi médiában – derült ki a Telenor friss kutatásából. A szolgáltató a nyári sportesemények kapcsán az online szurkolási szokások feltérképezése mellett egyúttal rekordot is döntött Magyarország leghosszabb, több mint 1,7 kilométeres szurkolói sáljának elkészítésével.
A Telenor egy közösségi rekordkísérlettel készült az idei nyár nagyszabású sporteseményeire: az ország leghosszabb szurkolói sáljának létrehozásával az volt a célja, hogy összehozza a magyarokat a közös szurkolás erejével. A felhívásra összesen 1787-en küldtek be a magyar csapatot biztató üzenetet, amelyek mindegyike felkerült és 1-1 méterrel járult hozzá az így 1787 méter hosszú kötött szurkolói sálhoz, amely sikeresen felállította a rekordot.
Egyben ez lett az első olyan hazai relikvia is, amely szurkolással kapcsolatosan hivatalos rekordot állít fel, emellett elnyerte a leghosszabb magyarországi sál címet is. A szurkolói üzeneteket az ország minden részéről, több mint 500 különböző településről küldték be a sportbarátok. A legtöbbjük, közel felük Budapestről érkezett, és nagyon sok jókívánság érkezett a megyeszékhelyekről is, többek között Szegedről, Debrecenből vagy Miskolcról.
Így szurkolunk az online térben
Ahogy az új magyarországi rekord is mutatja, a közös szurkolásnak erős összetartó ereje van. A Telenor legújabb kutatásában megvizsgálta, milyen szurkolói szokások jellemzőek a hazai felnőtt internetező lakosságra az online térben. Az eredmények alapján leginkább a világesemények mozgatják meg az embereket, és be tudnak vonni olyanokat is, akik általában nem követnek figyelemmel semmilyen sportot. A kitöltők közel fele (49%) jelezte, hogy nem néz rendszeresen sportot, ám háromnegyedük (73%) rendszeresen követi a világeseményeket, 44%-uk pedig a kontinentális eseményeket. Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember szerint ennek oka, hogy amellett, hogy ezek a tartalmak mindenki számára elérhetőek, „a globális médiatérben megjelenő sportolói karakterek óriási láthatóságuknál fogva nagyon erős közösség-összetartó erővel bírnak, ami országhatárokon és kontinenseken átívelő rajongói közösségeket képes összekovácsolni.”
A sporteseményeket – nem meglepő módon – jellemzően inkább férfiak követik, és a válaszok alapján a televízió ma is a legmeghatározóbb felület erre. A válaszadók 70%-a jelölte meg ezt a platformot, viszont ezzel együtt jól látszik az online tér jelentősége is; sokan figyelik a kedvenc sportjukat az internetes sajtóban, weboldalakon, blogokon (42%), valamint a közösségi médiában (34%), 31% pedig online közvetítésen vagy streaming-felületen keresztül is. Ez utóbbi kettő kifejezetten a 18-35 éves korosztályra jellemző.
A kutatásban résztvevők több mint fele azért követi a sportolók online profilját, mert érdekli a sportág, az adott személy sportolói tevékenysége (53%), de sokan figyelik a példamutató magatartása, személyisége vagy tevékenysége (40%) miatt is. A nemek közti különbségek közül szembeötlő, hogy a férfiakat sokkal nagyobb arányban érdeklik a menetrendek, statisztikák és eredmények, mint a nőket (26% szemben 17%-kal); ugyanakkor a sportolók magánélete sokkal inkább a nők számára jelent nagyobb vonzerőt a férfiakhoz viszonyítva (22% versus 14%).
„Az online felületeken is aktív, sportolói háttérrel rendelkező véleményvezérek óriási tömegek figyelmét képesek megragadni és megtartani. Ez csak részben magyarázható az említett karakterek tényleges sportteljesítményével, és különösen a női fogyasztók esetében sokkal több köze van a sportolók személyiségéhez, megjelenéséhez, életmódjához, magánéletéhez vagy azokhoz a márkákhoz és termékekhez, amelyeket ők népszerűsítenek. Ebben az értelemben a „hétköznapiságot” tekintjük lényeges kulcsfogalomnak, vagyis a fogyasztók az ismert emberek hétköznapjaiba szeretnek betekintést nyerni” – tette hozzá Dr. Guld Ádám.
A Telenor kutatásából az is kiderült, hogy a kitöltők sporttal kapcsolatos közösségimédia-tevékenységére leginkább a passzív szemlélet jellemző: 48%-uk inkább csak megfigyelőként van jelen az ilyen jellegű oldalakon, elolvassa a híreket, megnézi a képeket, viszont kevésbé jellemző a kommentelés (10%) vagy megosztás (5%). Dr. Guld Ádám szerint „ezek az eredmények igazodnak a nemzetközi trendekhez: az említett arányok közelítenek a közösségi médiára általában is jellemző „1-9-90” szabályhoz, miszerint a felhasználók 1%-a állít elő eredeti tartalmat, 9%-a ezt erősíti fel, szerkeszti vagy kiegészíti, míg 90% csak passzív követője az eseményeknek.”
A hiperhosszú, 350 kg fonalból készült szurkolói sál a rekord hitelesítése után az eredeti rendeltetését is betölti: darabokra vágják, és minden beküldő megkapja a sál saját üzenetével ellátott darabját, hogy a nyár további részében ezzel is drukkolhasson a magyaroknak. Emellett pedig a sálból egy látványos installáció is készült, amely Budapesten a Westend Bevásárlóközpont Nyugati pályaudvar felőli bejáratánál tekinthető meg június 24-ig.
