Naponta átlagosan 4 óra 58 percet töltött a tévékészülékek előtt a teljes népesség 2016 utolsó negyedévében, 4 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban – derül ki a Nielsen Közönségmérés adataiból. Nőtt az általános szórakoztató, az ismeretterjesztő, a film- és hírcsatornák közönségaránya, miközben néhány tematikus csatornacsoport részesedése mérséklődött a 2015. év azonos időszakához képest.
2016 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 58 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 4 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 20 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 54 perc, ami a gyerekek esetében 8 perces, a 18-49 éveseknél pedig 11 perces csökkenést jelentett. Az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 6 óra 43 percet tévéztek az év negyedik negyedében, amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló kutatásaink szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,3%-át, átlagosan 3,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2016 negyedik negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,4 illetve 1,7 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, az 50 év felettieknél ez az arány 1% volt.
2016. év során számos változás történt a magyar nyelvű csatornák kínálatában. A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élők körében az általános szórakoztató csatornák részesedése 2 százalékponttal, a filmcsatornáké 1,6 százalékponttal nőtt 2015 utolsó negyedéhez képest, és további 1-1 százalékpontos növekedést könyvelhettek el az ismeretterjesztő és hírcsatornák is. A többi tematikus csatornacsoport részesedése a változások ellenére is viszonylag stabil maradt: 1 százalékpontnál kisebb volt az elmozdulás a tavaly mért értékektől az életmód, gyerek-, zene- és sportcsatornák esetében, ugyanakkor a két országos kereskedelmi csatorna (RTL Klub + TV2) együttes közönségaránya 3,6 százalékponttal, a közszolgálati csatornáké pedig 1,8 százalékponttal csökkent.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,5%-os volt, míg a műsorfogyasztás 17,2%-át tette ki. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorok a sugárzási idő 2,4%-át alkották, de a tévénézési idő tekintetében közel négyszeres arányt – 9,4%-ot értek el. Az információs műsorok 3,5%-os kínálati arányához képest szintén nagyobb, 4,9%-os volt az érdeklődés, de hasonló a helyzet a „nem zenei szórakoztató” tematika esetében is: a 8,4%-os kínálatukhoz képest 9,9%-ban választották a nézők ezeket a műsorokat. A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 30,1%-ban részesedtek a sugárzási időből, míg a fogyasztási arányuk kissé mérsékeltebben alakult: 27,6% volt a negyedik negyedévben.
A művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok a programkínálat 9%-át alkották, de a tévénézésre fordított időből csupán 3,8%-ban részesedtek. A sportműsorok esetében a 7,2%-os sugárzási arányhoz képest a műsorfogyasztási részesedés éppen a fele – 3,6% volt, de a kínálati arányhoz viszonyítva csekélyebb mértékben nézték a zenei műsorokat is.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsora a téli ünnepi időszak hangulatát idézi:
az első helyre a „kávé” került, második a „parfüm, kölni”, a harmadik helyen pedig a „puding, tejalapú desszert” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2016 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
