A magyar vállalatvezetők zöme fontosnak tartja a környezeti fenntarthatóság követelményét – de csak kevesen tesznek is érte eleget. Általában akkor foglalkoznak a környezeti problémák megoldásával, ha az közvetlen működési haszonnal is jár. A legnagyobb cégek kiemelten kezelik a fenntarthatósági stratégiát és szívesen beszélnek is róla. A magyar cégvezetők ötöde azonban még megkérdőjelezi, hogy a klímaváltozás emberi tevékenység eredménye lenne. Először készült átfogó felmérés a hazai közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóságról, amellyel útjára indult a K&H fenntarthatósági index. A főindex 38 pontos értéket ért el, ami a skála terjedelmét figyelembe véve a közepesnél gyengébb értéknek felel meg.
A közepes és nagyvállalatok körében a fenntarthatóságról készített kutatás főindexe 2022. első félévében 38 pontos értéket ért el, ami a skála terjedelmét figyelembe véve a közepesnél gyengébb értéknek felel meg. „A cégek még a fenntarthatósággal történő foglalkozásnak a korai szakaszában vannak. Ezt nagyon jól alátámasztja az 5 alindex. Az attitűd már egész jó, mert tudják, hogy kell ezzel foglalkozni. De ahogy megyünk előre (Stratégia, Aktivitás, Mérés, CSR), úgy látszik, hogy még egyre csökkenő, és összességében alacsony számok jönnek ki, így még bőven van tere a fejlődésnek,” jelentette ki Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője a K&H fenntarthatósági index sajtóbemutatóján.
A megkérdezett cégeknek mindössze 11 százaléka – jellemzően a nagyok – készítenek átfogó stratégiát. Ezek a vállalatok egyben jelentős karbonkibocsátók is, így magasabb vezetői szinten foglalkoznak a környezeti problémákkal (9 százalék), mérik a károsanyag-kibocsátást (6 százalék), auditot is készíttetnek és igyekeznek megszerezni a legmagasabb fokú, ISO 14001 minősítést. A cégek mindössze 2 százaléka tűzte ki a karbonsemlegesség elérésének céldátumát. „Mindemellett aggasztó eredmény, hogy a felmérésben résztvevő – főleg a kisebb cégek élén álló – cégvezetők közel ötöde úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem az emberi tevékenység eredménye, így aztán neki ezzel nincs is dolga…” – tette hozzá Suba Levente. Azok a cégek viszont, amelyek nyitottak a környezeti fenntarthatóság problémakörére, általában a társadalmi felelősségvállalás egyéb területein is élen járnak.
A cégvezetők nyitottak a környezetvédelemre
Az EU karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéséről a cégek háromnegyede hallott, döntő többségük (70 százalék) azt is tudta, hogy a cél a teljes karbonsemlegesség. A vizsgált vállalatok többsége (70 százalék) lehetőséget lát abban, hogy az EU-s fenntarthatósági célok elérése érdekében a vállalatnak át kell alakítania gazdasági tevékenységét. Túlnyomó többségük (90 százalék) egyetért azzal, hogy egy magukfajta vállalat is hozzá tud tenni a közös fenntarthatósági törekvésekhez, illetve a fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülése javítja egy cég megítélését a fogyasztók, illetve a vevők körében (81 százalék).
Ugyanakkor a felmérés szerint tízből kilenc vállalat azt gondolja, hogy az ágazatának gyakorlatilag nincs vagy legalábbis alacsony szintű a karbonkibocsátása. Alig van olyan cég, amelynek saját bevallása szerint a versenytársaihoz képest magasabb lenne a kibocsátása, környezeti lábnyoma.
Fő motiváció a költségcsökkentés
A költségek csökkentése iránti szándék a fenntarthatóság irányába tereli a cégeket, amelyek igyekeznek csökkenteni a papír- (89 százalék) és az energiafelhasználásukat (72 százalék). Jelenleg azonban a vállalatoknak még csak elenyésző része (2 százalék) vásárol zöld energiát, s kevesen vannak azok is, amelyek ezt tervezik. Az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanság a cégvezetők szemében felértékeli a megújuló, alternatív energiaforrásokat (85 százalék), de szerintük az elhúzódó harcok hátráltatni fogják a zöld átállást (76 százalék).
Írott stratégia csak a nagyoknál
Fenntarthatósági stratégiát jellemzően csak a nagyobb árbevételű és nagyobb karbonkibocsátású vállalatok alkotnak – emiatt aztán csak minden kilencedik vállalatnak van ilyen. Fenntarthatósági jelentést is szinte csak ez a vállalati kör készít (12 százalék). Még ennél is kisebb azoknak a cégeknek az aránya (6 százalék), amelyek mérik is a károsanyag-kibocsátást és auditáltatják jelentéseiket. A vállalatoknak mindössze egynegyede fordít figyelmet arra, hogy beruházásaik és beszállítóik a lehető legkisebb környezeti terhelést okozzák.
Mivel a K&H fenntarthatósági index most először készült el, a cégvezetők hozzáállásának változását leghamarabb fél év múlva lehet majd értékelni, amikor újabb adatgyűjtésre kerül sor, amelynek eredményeit már össze lehet vetni a most elkészült felméréssel.
