A fiatalok kevesebb mint felének, 45 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása. Akiknek van, azok átlagban 643 ezer forinttal rendelkeztek az idei második negyedévben a K&H ifjúsági index szerint. A 19-29 évesek 56 százaléka maximum három hónapig tudná finanszírozni az életét, ha nem jutna semmilyen bevételhez, mindössze 6 százalékuk tud egy évnél hosszabb időre tervezni.
Vegyes kép rajzolódik ki a fiatalok megtakarításairól a K&H ifjúsági index szerint, amely a 19-29 évesek helyzetét mutatja be az első negyedéves adatok alapján.
Mennyinél tartanak?
Átlagosan 643 ezer forintos megtakarítással rendelkeztek a válaszadók. Bár ez jelentős emelkedést jelent a három legutóbbi negyedévben mért 419-549 ezer forintos átlagokhoz képest, a négy negyedéves mozgó átlagokból látható trend alapján még nem látható növekedés.
A tartalékkal ténylegesen rendelkező fiatalok átlagosan 1,17 millió forintos összegről számoltak be a második negyedévben. A jelentős eltérés azzal magyarázható, hogy a megkérdezettek 55 százalékának van csak megtakarítása, a többieknek pedig nincs.
A kutatásból kiderül, hogy 14 százalékuk 100 ezer forintnál alacsonyabb összeggel rendelkezik, 9-9 százalékuknak van 100-250 és 250-500 ezer forint közötti tartaléka. Emellett 7-7 százalékuk számolt be 0,5-1 és 1-1,9 millió közötti összegről, 4 százalékuk pedig a 2 millió forint feletti megtakarítási összeg kategóriába sorolta magát.
Mire elég?
A tartalékkal rendelkező fiatalok 33 százaléka maximum egy hónapig, 23 százalékuk pedig legfeljebb három hónapig tudná kihúzni jövedelem nélkül. Azaz 56 százalékuknak mindössze egy negyedéves időtávra elég a spórolt pénze. Fél évre a 26 százaléka tud tervezni a meglévő összegből. Maximum egy évre 12 százalékuk tud tervezni és mindössze 6 százalékos azoknak az aránya, akik akár egy évnél hosszabb időre is megélnének bármilyen bevétel nélkül. A negyedévnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya tehát 44 százalékos, ez emelkedést jelent az idei első negyedévre vonatkozó 35 százaléknál.
Érdemes a korábbi évek adatait is megnézni
A korábban készült kutatások szerint 2020 második negyedévében 35, egy évvel később 36, 2022-ben 31, a múlt évben pedig 37 százalékos volt azoknak az aránya, akik három hónapnál hosszabb időtávon is meg tudnak élni jövedelem hiányában. Éves összevetésben és a korábbi évek első negyedéveihez viszonyítva emelkedett az arányuk az idei második negyedévre. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2020 és 2023 második negyedévében a maximum háromhavi tartalékot felhalmozók aránya 63-69 százalékos volt, szemben a legfrissebb felmérésben szereplő 56 százalékkal.
Jelentős különbség van a dolgozó fiatalok és a diákok között, ami érthető, hiszen előbbiek rendelkeznek fizetéssel. Az aktív fiatalok 54 százalékának elég a tartaléka fél évre, a diákoknál ez az arány csak 46 százalékos.
