Láthatóan összhangban szigorodnak az EU elvárásai a fenntarthatóság (ESG) területét érintően, hiszen az Európai Unió kötvénykibocsátóira hamarosan már egy új sztenderd fog vonatkozni.
2023. február 28-án az Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalófelei ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöld kötvényekre vonatkozó szabvány (EU Green Bond Standard) létrehozásáról. Friss fejlemény e téren, hogy március 14-én, kedden elfogadta az Európai Parlament azt a rendeletet, amelyben a 27 EU-tagország közös kötelezettségvállalási rendelet [(EU) 2018/842] szabályait vizsgálták felül, és amely előírja, hogy 2005-höz képest 2030-ig 30 helyett összesen 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását európai uniós szinten. A szigorítás és a kibocsátáscsökkentési előírás mértéke tagállamonként eltérő. Az EU szigorodó előírása természetesen kihatással van a területén működő vállalatok gazdasági tevékenységére is. A hazánkat érintő karboncsökkentési elvárás jelentősen érinti a hazai vállalatok jövőbeli terveit is.
A magas támogatottsággal most elfogadott közös kötelezettségvállalási rendelet az úgynevezett „Fit for 55” című klímavédelmi csomag része, amely az európai klímarendelettel összhangban azt kívánja biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.
A frissen elfogadott, tagállamokra bontott ÜHG-csökkentési célokról szóló EP-közlemény tanúsága szerint a 27 tagországnak most először nem egységesen, hanem tagállami szinten 10 és 50 százalék közötti arányban kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyedi 2030-as célértékeket az egy főre jutó GDP és költséghatékonysági szempontok alapján határozták meg. Azaz a tagországok ezentúl nem léphetik majd túl a számukra megengedett éves kibocsátási keretet sem. Például Magyarországnak eddig 7 százalékos csökkentést írtak elő. Ez a most az EP-ben elfogadott szigorítással 18,7 százalékra nő 2030-ig a 2005-ös szinthez képest.
A jól kivehető jogszabályi változtatások, ugyanazon szigorodó irányra mutatnak
Az EP kiemeli, hogy a felülvizsgált rendelkezések bezárják azokat a kiskapukat, amelyek meghiúsítanák az általános, uniósszintű kibocsátáscsökkentési cél teljesülését, korlátozzák a kibocsátáskereskedelmi egységek bizonyos ügyleteit. Így meg lesz szabva, hogy egy adott tagország mennyi kibocsátási egységet vihet át egyik évről a másikra vagy használhat fel jövőbeli kerete terhére, mint ahogyan az is, hogy más tagországokkal mennyit kereskedhet. Mindez főbb pontokban:
2030-ra minden EU-tagországnak csökkentenie kell a kibocsátását 2005-höz képest;
Csökkentési célok minden tagállam számára az egy főre jutó GDP és a költséghatékonyság alapján;
A kereskedelem, a kölcsönfelvétel és a kibocsátásmegtakarítás lehetősége korlátozott lesz;
Nagyobb átláthatóság, mint a nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala.
A felülvizsgált rendeletet most az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan jóvá kell hagynia. Annak közzétételét követően húsz nappal lép majd hatályba. Az erőfeszítések megosztásáról szóló rendelet a már említett „Fit for 55 in 2030 csomag” része, amely az EU azon terve, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az ÜHG-kibocsátást, összhangban az európai éghajlati törvénnyel.
Veisz Ákos a BDO Magyarország ESG üzletágvezetője korábban már felhívta rá a figyelmet, hogy az EU szigorodó irányelvei, mint például a GBS, alapjaiban változtatják meg az eddigi standardokat. Ezért mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az EU fenntarthatósággal kapcsolatos jogalkotási és piacszabályozási lépéseit. Ennek meghatározó iránya a jövő tekintetében az EP által most elfogadott, uniósszintű ÜHG-csökkentési cél csak úgy, mint a február 28-án ezzel összhangban lévő EU GBS vonatkozó rendelet.
Az irányelvek összehangolt szigorodása egyben lehetőség is a hazai vállalatok részére
2050-ig a klímasemleges átmenet elérése körülbelül 50 ezer milliárd forint beruházást igényel hazánkban. A beruházások legnagyobb hányadát az energiaágazat klímasemlegesítése igényli.
A hazai iparágakat vizsgálva összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92,7%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60,2%-át adja 2019-es adatok alapján. A nemzetgazdasági ágazatok közül a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás- és légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása is számottevő.
A klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházások kellenek tehát, amihez megfelelő források biztosítása szükséges. Ezek részben megvalósulhatnak pályázati forrásból, részben bankhitelből, de a hazai vállalatoknak lehetőségük van kötvények kibocsátására is. A szuverén zöldkötvény-kibocsátásokon túl 2021. november 30-ig a Növekedési Kötvényprogram keretében 13 darab zöldkötvény-kibocsátás valósult meg, miközben egy növekvő piacról beszélhetünk. „Tehát van hova növekednie még a hazai piacnak, és ennek jelentőségét már egyre több hazai vállalat felismerte. Ezen célok megvalósításában pedig igyekszünk a BDO nemzetközi háttérét is felhasználva a leghatékonyabb segítséget nyújtani a BDO Magyarország partnereinek” – tette hozzá Veisz Ákos, az ESG üzletág vezetője. A szakember már március elején felhívta a figyelmet egy fontos változásra: „A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöld kötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.”
Ez a tovább szigorodó ÜHG-csökkentés célországokra bontottan megnövelt elvárásaival még kiemeltebben előtérbe kerül, az országok az elvárt célt a területükön működő cégek klímacéloknak megfelelő működésre ösztönzésével fogják tudni teljesíteni. Azaz a jövőben, ahogy zöldkötvény-piacnak az eddigieknél elvárt gyorsabb ütemű növekedését az EU GBS deklarált céljaként annak támogatása fogja jellemezni, hogy a EU- val közösen a tagállamok vezetői is ezen céloknak megfelelő, vagy megfelelni kívánó cégek támogatásában lesznek érdekeltek.
Tehát a Magyarországon működő cégeknek is a legfontosabb lépései közé tartozhat, hogy tisztában legyenek a tevékenységükre vonatkozó EU szabályozói elvárásokkal. Vagyis az ehhez értő szakemberek segítségével hatékonyan azonosítaniuk kell az adott vállalatra, iparágra vonatkozó műszaki, tevékenységi paramétereket, amit az EU vizsgál. „Mindez nemcsak a zöld kötvények, de idővel bankhitelek és az EU források elnyeréséhez is elvártak lesznek. Így mielőbb ajánlott ezen szemlélet, cégvezetési látásmód elsajátítása, adott cég EU Taxonómia elvárásai szerinti tudatos felmérése és fejlesztése” – zárta az EU és az EP elmúlt heteiben történt fontosabb változásaival kapcsolatos szakmai összefoglalót Veisz Ákos.
Nem minden projekt lehet zöld, és egyre erősebb az ellenőrzés is
A fogyasztók és befektetők pedig egyre inkább elvárják a vállalatoktól a környezettudatosságot és fenntarthatóságot. A cégek stratégiájában egyre jelentősebb, hogy „fenntarthatóbb” beszállítóktól vásároljanak a jövőben. Ezért egyre több cég áll elő fenntarthatósági kampányokkal, hirdeti a zöld innovációit, vagy akár vállalja azt is, hogy pár évtizeden belül karbonsemlegessé válik, láthatóan viszont egyre kevésbé lesz elegendő tényleges szakmai tervek és megvalósítások nélkül ezt hangoztatni.
Az EU irányelvei, elvárásai és ellenőrzése mellett ugyanis a civil kontroll is erősödik, amely nem csak a jogszabályok további szigorodására, de adott vállalatok közmegítélésére is kihatással lehet.
Alapból az új irányelvek szerint EU GBS kibocsátóinak azt kell majd biztosítaniuk, hogy a kötvényekből származó források legalább 85%-át olyan gazdasági tevékenységekre fordítják, amelyek megfelelnek az EU Taxonómiának. Ahogy fogalmaztunk: „A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöld kötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.” Ezt a szakmai felkészültséget, szakértelmet viszont nem csak a kötvénykibocsátóknak fontos alkalmazniuk. Hiszen az EP által elfogadott ÜHG-csökkentési célokról szóló rendelet is a szigorodó kontrollt mutatja e terület felett. A fenntarthatóság elvei szerinti működést követő cég közül egyre többen csatlakoznak például az ENSZ Race to Zero elnevezésű kampányához. Ebben több száz önkormányzat, egyetem és vállalat vesz részt világszerte, vállalva, hogy együtt felgyorsítják a gazdaság dekarbonizációját, és nem utolsósorban egyre többen ellenőrzik, hogy ezen vállalások valósak vagy sem. Azaz, hogy a cégek vállalásai szakmailag megfelelően alátámasztottak-e vagy sem.
A New Climate Institute nevű német kutatóintézet és a brüsszeli Carbon Market Watch is például ezt vizsgálta felül a Corporate Climate Responsibility Monitor 2023 című jelentésében. Az általuk vizsgált 24 vállalatból mindössze 5-öt találtak a szakértők, amelyek hiteles stratégiával tervezik az egész ellátási láncukra vonatkozó, valóban jelentős, legalább 90 százalékos kibocsátáscsökkentést, amivel elérhető lenne a 1,5 fokos klímacél. Mindez szomorú képet fest többek közt a cégek ESG szakmai területét érintő felkészültségéről is. Ugyanakkor arra is rámutat, hogy a fenntartható és felelősségtudatos működést kommunikáló vállalatoknak miért is fontos e területen fejleszteniük. Az ESG területen valóban jártas szakembereket kell bevonniuk a vállalati stratégiák kidolgozására és végrehajtására. Azontúl is, hogy az EU deklarált célja e területek irányelveinek szigorítása, és azok teljesítésének hatékonyabb ellenőrzése is.
