A cégek árbevételének mintegy 8 százaléka érkezik a késedelmes kintlévőségek behajtásából – derül ki az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmányából.
A magyarországi cégek képviselői közül minden második (51%) nyilatkozott úgy, hogy kintlévőségei kezeléséhez külső partner segítségét is igénybe veszi, amibe beletartoznak a professzionális követeléskezelő vállalatok mellett az olyan szolgáltatók is, mint például az ügyvédi irodák. Ez az arány 3 százalékpontos növekedést mutat az elmúlt évhez képest, és európai összehasonlításban viszonylag magasnak számít. Az összes megkérdezett európai vállalat 42%-a működik együtt külső partnerrel, ami 5 százalékpontos emelkedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A gazdaság teljesítményének szemszögéből fontos tényező, hogy a behajtásból származó pénzt a vállalatok legtöbbször saját kintlévőségeik törlesztésére (72%) használják fel, míg 49%-uk a munkahelyek védelmére és munkahelyteremtésre fordítja az összeget. Előbbi jelentős, 18 százalékpontos növekedést mutat az előző évhez képest, amiből az látszik, hogy Magyarországon jellemző forgatókönyv a körbetartozás. A megkérdezett cégek 46%-a említette a terjeszkedést, és 29%-a a K+F tevékenységet, mint a késedelmes bevételekből finanszírozott tevékenységet.
Kraszna Tamás, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője kiemelte, hogy a követelések megfelelő és szakszerű kezelése számos pozitív hatást gyakorol a gazdaság teljesítménye szempontjából: „A kutatásból szerzett adatok egyértelműen mutatják, hogy nemzetgazdasági szempontból is egyre inkább kulcsfontosságú a késedelmes adósságok behajtása, mivel a vállalatok jelentős arányban gazdaságélénkítő hatású tevékenységeket – mint például munkahelyteremtés és terjeszkedés – finanszíroznak az így befolyó bevételekből” – mondta el a szakértő.
