Bár fontosnak tartják az internethasználatot a magyar kis- és középvállalkozások, és 84 százalékuknak saját, szakember által üzemeltetett honlapja van, többségük ugyanakkor árbevételének 1 százaléknál kisebb részét fordítja számítástechnikai és távközlési eszközökre – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felméréséből. A világháló fontosságát mutatja, hogy a megkérdezettek 90 százalékának súlyos gondot jelentene, ha egy hétig nem érné el a világhálót.
Az elemzés szerint minden vállalkozás használja valamilyen formában az internetet, leggyakrabban az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban, a honlapok üzemeltetésében és az ügyintézésben – írja az MTI. A válaszadók több mint fele az interneten tájékozódik a piaci folyamatokról és az új jogszabályokról, itt keres üzleti partnereket és beszállítókat.
Negyven százalékuk – főként a kereskedelmi és feldolgozóipari vállalkozások – a világhálón új munkatársakat is toboroz, üzleti tanácsot keres, vagy figyeli a konkurencia árait és üzleti magatartását. Elsősorban a kereskedelmi cégekre jellemző az internetes konkurenciafigyelés, reklámozás és árusítás, míg új munkatársak keresésére és tájékozódásra inkább a feldolgozóipari vállalkozások használják a netet – derül ki a felmérésből.
A kutatás szerint a több embert foglalkoztató, valamint a részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő cégek gyakrabban használják az internetet. A válaszok szerint saját honlapot a 100 és 249 fő közötti vállalkozások 89 százaléka, az 50 és 99 fő közöttiek 91 százaléka, a 20-49 fő közöttiek 74 százaléka tart fenn. A világháló fontosságát mutatja, hogy a megkérdezettek 90 százalékának súlyos gondot jelentene, ha egy hétig nem érné el a világhálót – jelezték az összegzésben.
A GVI az eredményeket összehasonlította a 2010 októberében végzett hasonló felmérés adataival és megállapította, hogy az eltelt években megváltoztak a kkv-k internethasználati szokásai: többen használják munkaerő-toborzásra a világhálót, visszaszorult viszont a netes értékesítés és a versenytársak figyelése. A GVI ezt azzal magyarázza, hogy a 2010 óta eltelt években az ezekhez kapcsolódó elvárások nem teljesültek.
