A hazai kkv-k harmadát tiltotta már le a Facebook, ezeknek a cégeknek az 55 százaléka semmilyen magyarázatot nem kapott, miközben egy letiltás által okozott átlagos kár közel 1,2 millió forint volt – derül ki a Marketing Commando friss marketingeszköz-kutatásából. A magyar kkv-k 83 százaléka használja a közösségi felületet hirdetésre, ami ezzel messze a leggyakoribb kkv-marketingeszköz.
A Facebookon céges oldalt, hirdetési fiókot vagy csoportot használó kkv-k 32%-a már szenvedett el valamilyen letiltást. A legtöbb esetben a hirdetési fiókot tiltotta le a Facebook (24%). Az üzleti profil az azt használók 11%-ánál került letiltásra, míg Facebook-csoport 3% esetén. A hirdetési fiókot minden esetben sikerült visszaállítani a válaszadóknak. Végleges letiltást a Facebook-használó válaszadók 1,5%-a kapott. A letiltások az esetek felében (54%) kárt, azaz árbevétel-kiesést vagy pluszköltséget is okozott, és nem is keveset: az átlagos kár összege 1,2 millió forint.
„Ez döbbenetesen magas arány, melynek a nagysága minket is meglepett. Azt ugyan sejteni lehetett, hogy sokan érintettek a problémában, ezért is vizsgáltuk meg a kérdést, de ilyen arányú, tömeges letiltásokra még álmunkban sem gondoltunk” – jegyzi meg Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója.
A fő kihívást az okozza, hogy a nehezen értelmezhető és folyamatosan változó Facebook felhasználói irányelvek alapján nehéz tudni, miért is történik a letiltás. A felmérésben részt vevők beszámolója alapján az esetek 55%-ában egyáltalán nem kaptak indokolást, hogy miért is tiltották le őket. A megkérdezettek 29%-a kapott valamilyen magyarázatot, és mindössze 9% kapott kielégítő indokolást.
„Nem lehet elégszer elismételni: az üzletben a legveszélyesebb szám az egy! Nem állhat stabilan egy cég marketingje sem egy lábon! Az a cég, amelyik a Facebookot használja egyetlen marketingeszközként, az szó szerint a létét kockáztatja” – foglalta össze a legfontosabb tanulságot Wolf Gábor.
Oda a bizalom
Az átláthatatlan szabályok és letiltások hatására bizonytalanná váltak a kkv hirdetők, ami jelentősen lerontotta a Facebook megítélését. Már csak a válaszadók 43%-a bízik a Facebookban, mint hirdetési eszközben, ami 11 százalékpontos csökkenést jelent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan csökkent a közösségi oldalon látható tartalmak hitelességének megítélése. A megkérdezett kkv-k 17%-a tartja hitelesnek a Facebookon látható tartalmakat, ami 3 százalékpontos csökkenés a tavalyi 20%-hoz képest.
A közösségimédia-óriás bizalomvesztése annak a tükrében különösen jelentős, hogy minden más terület bizalmi szintje stagnál. A Google-ben hirdetési eszközként a válaszadók 57%-a bízik, a keresési találatokat pedig 60% tartja hitelesnek. Alig változott, bár továbbra is alacsony a hagyományos média megítélése, melynek tartalmait 14% tartja hitelesnek. Mindössze a válaszadó kkv-k 11%-a tartja hitelesnek az influenszerek által készített tartalmakat.
Az idei év nyertese a TikTok, mely ugyan nem került a top 10 közelébe, azonban ugrásszerűen, 4-ről 14%-ra nőtt a gyakorisága a kkv-k körében. „A TikTokkal megismétlődni látszik az Instagram sikertörténete. Ha ilyen ütemben nő a felhasználók száma, egy-két éven belül a top 10-be kerülhet” – véli Wolf Gábor.
Nőtt a hideghívás hatékonysága
Hatékonyság szempontjából vizsgálva az eszközöket, egészen eltérő a top 10-es lista. Az első helyen ez esetben is a Facebook áll, azonban a második az ajánlás. Harmadik a Google, ami egy helyet lépett előre, helyet cserélve a networkinggel, ami a negyedik.
A honlap az ötödik, a webshop a hatodik, hetedik helyen egy helyet erősödve a hírlevél áll. A nyolcadik helyen, 17 helyet erősödve a hideghívás áll. Kilencedik a tévéhirdetés, mely két helyet erősödve, idén először került a top 10 leghatékonyabb eszközei közé. A tízes lista utolsó helyén az ár-összehasonlító oldalon való megjelenés szerepel, amely három helyet rontott az előző évhez képest.
A hideghívás hatékonyságának látványos erősödése azért is érdekes, mert a gyakorisága csökkent, a tavalyi 28. helyről a 33. helyre esett vissza. Wolf Gábor szerint az ellentétes mozgás a koronavírus hatásának tulajdonítható. A járvány miatt csökkent a hirdetők köre, így a kisebb reklámzaj, valamint mert tavaszig otthon volt karanténban a fél ország, javult a hatékonyság. Ez utóbbi látszik a tévé hatékonyságának erősödésében is, hiszen a karantén alatt a fél ország a tévé előtt ült.
Húzós költség
Jelentősen nőtt a válaszadók marketingköltése. Az idei átlagos költés 4,9 millió forint körül alakul, ami 31%-os növekedés az előző évi 3,7 millió forinthoz képest. A legtöbben, 37% a Facebookon költöttek többet, míg 28% a Google, 20% az Instagram költéseit növelte.
A marketingköltést két tényező növelte a kkv-k körében. Egyrészt jelentősen nőttek a Facebook és Google hirdetések árai, melyek a legelterjedtebb marketingeszközök a kkv-k körében. Másrészről a koronavírus-járvány miatti digitalizációs kényszer tetemes extra kiadást eredményezett. Sokan most készítették el az első honlapjukat, webshopjukat, az első fizetett hirdetéseket – magyarázza Wolf Gábor.
