Minden harmadik magyar már akár 7 éves kortól saját digitális eszközöket adna a gyerekek kezébe, de a legtöbben korlátoznák azok használatát – derült ki az Euronics felméréséből. A magyarok kétharmada ellenzi az általános iskolások közösségi oldal-használatát, de egyharmaduk örülne, ha gyerekének lenne majd saját YouTube csatornája vagy vlogja.
Kés, villa, olló gyerek kezébe nem való – tartja a mondás, az okostelefonnal, tablettel és laptoppal azonban már más a helyzet. Az Euronics Műszaki Áruházlánc legfrissebb felméréséből ugyanis kiderült, hogy minden harmadik magyar már akár 7 éves kortól saját digitális eszközöket adna a gyerekek kezébe. A legtöbben azonban korlátoznák azok használatát, 14 év alatt például a „kész a lecke” a leghatékonyabb varázsszó. Az általános iskolások közösségi oldal-használatát a magyarok kétharmada ellenzi, de egyharmaduk örülne neki, ha a gyerekének egyszer lenne majd saját YouTube csatornája, vlogja. Az iskolai mobilozás a válaszadók kétharmada szerint problémát jelent, az internetbiztonságra pedig a többség beszélgetéssel hívná fel a figyelmet.
Iskolapad és/vagy saját digitális eszközök?
Az Euronics felmérése szerint minden harmadik válaszadó elfogadhatónak tartja, hogy már a 7 éveseknek is legyen saját okostelefonja, tablete vagy számítógépe, de ezzel együtt a többség mégis úgy gondolja, hogy inkább 13-15 éves kor között vásárolna először efféle digitális eszközöket a fiataloknak. Sokan tehát már az első osztályt saját tablettel kezdik, a felmérés szerint ugyanis a szülők 7 és 12 éves kor között leginkább (40%) tabletet vásárolnának a gyereküknek, ha digitális eszközökről van szó.
14 éves kor alatt – mit mondanak a szülők?
A szülők többsége korlátozza valahogy a 14 éves kor alatti gyermekük otthoni digitális eszköz-, és internethasználatát. Ez sokszor jelszavas védelmet (34%), szülői felügyeletet (29%) vagy különböző szűrőprogramokat jelent (22%), de legtöbbször gyakorlatiasabb feltételekhez kötik a használatot. A szülők 43%-a szerint például gyermekük csak akkor használhat digitális eszközöket, ha már készen van a leckével vagy a tanuláshoz van szüksége rá. Továbbá 10-ből 4 szülő, akinek 14 évnél fiatalabb gyermeke van napi legfeljebb három órában maximalizálja azt az időt, amit okostelefon, tablet vagy számítógép nyomkodásával tölthet el a gyermeke.
Internetbiztonság – mégis kinek a feladata a figyelemfelhívás?
2017-ben már az internetbiztonság sem elhanyagolható dolog, a többség (53%) pedig úgy véli, hogy a legjobb taktika a figyelemfelhívásra, ha elbeszélgetünk a gyerekekkel a témában vagy ha a gép előtt ülve megmutatjuk, hogy mire kell figyelni. Érdekes, hogy azoknak, akiknek még nincs gyereke közel kétszer olyan hatékonynak (29%) tartják az oktatóvideókat, mint azok, akiknek már van (17%). Az Euronics felmérése azonban arra is rámutatott, hogy néhányan úgy gondolják, nem tudnak mit kezdeni ezzel a feladattal, és kizárólag az iskolára hárítanák a probléma megoldását.
Mégsem olyan jó a digitalizáció?
Az iskolai mobilozás például a válaszadók háromnegyede szerint problémát jelent. Akárcsak az, ha már az általános iskolások is használják a közösségi oldalakat, vagy ha mesevideóval kötjük le a kisgyerekeket a családi ebédek vagy vacsorák alatt. Utóbbiról például a szülőknek csupán 15%-a gondolja, hogy jó ötlet, az egyedülállók majdnem 40%-a viszont egész jó tippnek tartja. A digitalizáció azonban mégsem mindenki szerint ördögtől való, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis a kézírás eltűnését például a megkérdezetteknek csupán 5%-a jósolja a jövőben, és minden harmadik válaszadó annak is örülne, ha a gyermeke egyszer saját YouTube csatornát indítana.
A digitalizáció tehát vitathatatlanul jelen van a mai gyerekek, és így tulajdonképpen a felnőttek életében is, a kérdés csak az, hogy jól tudunk-e alkalmazkodni hozzá, és megtaláljuk-e az egyensúlyt a virtuális és a valós világ között. A tiltás tehát nem megoldás, beszélgessünk a gyermekeinkkel és készítsük fel őket a digitális eszközök okos használatára mind otthon, mind pedig az iskolában, a tanulás során! Ezt a célt tűzte ki az Euronics idén útjára indult Digitális felzárkóztatás programja is, mely már az első évében 8 általános iskola 10 osztályában több mint 200 diákhoz jutott el. A hosszú távú program célja, hogy felhívja a figyelmet a biztonságos internethasználatra és megismertesse a fiatalokat az új technológiák nyújtotta lehetőségekkel.
