Rengeteg napenergia veszik kárba

Több mint száz megawatt napenergia – egy paksi reaktorblokk teljesítményének 20 százaléka – veszik el naponta Magyarországon a vállalati napelemes rendszerek leszabályozása miatt. Az egyre növekő számú, idén június végére már mintegy 0,5 gigawatt kapacitást elérő saját célra termelő erőművek (SCTE) ugyanis nem táplálhatnak vissza a hálózatba, ezért a megtermelhető energia – iparági számítások szerint – átlagosan 20, esetenként akár 30–40 százaléka – kárba vész. A felesleg jelentős része hasznosítható lenne energiamenedzsment-rendszerekkel, illetve hő- és villamosenergia-tárolási megoldásokkal, de a magyar cégek többsége – nyugat-európai társaikkal ellentétben – nem él ezekkel a lehetőségekkel.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) adatai szerint idén augusztus elején már meghaladta a 0,5 gigawattot a saját célra termelő erőművek (SCTE) kapacitása Magyarországon, azaz a jellemzően vállalati felhasználásra épült napelemes rendszerek összesített teljesítménye már elérte a paksi atomerőmű egy reaktorblokkjának névleges teljesítményét. Mivel az 50 kilowattnál nagyobb, tipikusan épületek, csarnokok tetejére telepített SCTE-erőművekre vonatkozó szabályozás szerint a megtermelt energia kizárólag helyben hasznosítható – a többlet nem táplálható vissza a hálózatba –, ezeket az erőműveket túltermelés esetén leszabályozzák, azaz ténylegesen kevesebbet termelnek, mint amennyit tudnának. Iparági sztenderdek szerint egy-egy ilyen rendszer esetében az energia körülbelül 15, de esetenként akár 30-40 százaléka is elveszik. A Green Geo számításai szerint országos szinten több mint 100 megawatórányi fel nem használt energiáról van szó, amelyből egy kisváros lakosságának éves energiafogyasztása fedezhető lenne.

A felesleg jelentős részét lehetne helyben hasznosítani energiamenedzsment-megoldásokkal, de a vállalkozások többsége elszalasztja ezt a lehetőséget és nem gondolkozik tovább egy naperőmű telepítésénél. „A jövő egyértelműen arról szól, hogy mennyire tudjuk hatékonyan felhasználni a helyben megtermelt energiát. A digitalizáció – okos mérés, analitikai szoftverek – segítségével ma már részletesen megismerhetők a fogyasztási mintázatok. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol okos mérés segítségével optimalizálják a termelési folyamatokat, például a műszakokat a napelemes termeléshez igazítják, jelentősen akár 20-40 százalékkal is többet használhatnak fel a megtermelt energiából, mint mérések és optimalizálás nélkül” -– hangsúlyozza Iványi Csaba, a Green Geo Kft. kereskedelmi igazgatója.

Nemcsak okos méréssel javítható a napelemek által megtermelt energia felhasználásának aránya, hanem különféle tárolási megoldással is. Egyelőre kevesen élnek vele, pedig az energiatöbblet hasznosításának fajlagosan a legköltséghatékonyabb módja, ha a villamosenergiát hőenergiaként (melegvízként) tárolják el. A rendszer működését egy okosmérő segíti, amely folyamatosan monitorozza az energiafelhasználást: ha a termelés magasabb, mint az aktuális fogyasztás, az energia automatikusan melegvízként hasznosul.

Szintén jelentősen, 20–30 százalékkal csökkentheti az energiaveszteséget, ha a termelési csúcsok idején a cég a felesleget elektromos autókba tölti. Megfelelő automatizmusokkal egy teljes vállalati autóflotta töltése intelligensen menedzselhető a járművek száma, hatótávolsága, futásteljesítménye, használati ideje alapján, és összehangolható a napelemes rendszer termelésével. Egy átlagos méretű vállalati napelemes rendszerrel 4–5 autó töltését is el lehet látni.

Ugyancsak gyerekcipőben jár a hazai cégek körében az akkumulátoros energiatárolás, pedig alkalmazásukkal az önfogyasztás aránya lényegesen, 25–40 százalékkal is növelhető. A technológia kiforrott, és a korábbinál lényegesen gyorsabban megtérülő beruházásról van szó, hiszen csak az elmúlt egy évben 60 százalékkal csökkent az akkumulátorcellák ára. Ma már sok esetben egy energiatárolóval szerelt rendszer jobb pénzügyi eredményeket hoz, mintha az adott vállalkozás anélkül telepítene napelemeket. 2024-től társasági adókedvezmény is igénybe vehető az energiatárolós beruházások költségeinek 30 százalékáig. A tárolási megoldások ráadásul lehetővé teszik további megújuló kapacitások építését is.