Idén minden második magyar tervez nyaralást, a többség vízpartra utazik. A legnépszerűbb hazai úti cél továbbra is a Balaton, külföldön pedig a horvát, görög és olasz tengerpart, valamint Erdély – derül ki a GfK kutatásából.
A GfK legfrissebb, az idei nyaralási terveket vizsgáló 1000 fős, országos reprezentatív felmérésének adatai azt mutatják, hogy hazánk lakosságának a fele tervez nyaralást idén. Mind a belföldi, mind a külföldi úti célok között első helyen szerepelnek a „vizes” helyek: tavak, tengerek vagy fürdőhelyek.
Akik nyaralnak
A magyar lakosság kicsivel több mint fele (54 százalék) tervez utazást idén nyáron, közülük a legtöbben (32 százalék) belföldi úti célban gondolkodnak, 10 százalékuk külföldre készül és 12 százalék bel- és külföldi utazást is beiktat a nyári szabadságába.
A nyaralás tervezését számos tényező befolyásolja, amelyek egyike az életkor. Az 50 évnél idősebbek körében már többségben vannak a nyaralást nem tervezők. Míg a 20–29 évesek jellemzően külföldre utaznak, addig a 40–49 évesek szívesebben pihennek a határokon belül.
Csak belföldi utazást az átlagnál nagyobb arányban terveznek a négy vagy több fős háztartásokban élők (43 százalék) és a legalább két gyermeket nevelő családok (55 százalék).
Arról, hogy kik azok, akik belföldi és külföldi nyaralást is terveznek Dörnyei Otília, GfK Industry Lead Travel&Logistics így nyilatkozik: „Az idén határokon innen és túl is üdülést tervezők körében az átlagnál szignifikánsan többen vannak a most 20–29 éves Y-generáció tagjai és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Úgy látjuk, hogy könnyebben terveznek egynél is több nyaralást az idejükkel talán szabadabban gazdálkodó vállalkozók, a szellemi munkát végző alkalmazottak, és természetesen a magasabb jövedelmi státuszúak (380.000 forintnál több havi összjövedelemmel rendelkező háztartások). A külföldre és belföldre egyaránt utazók között felülreprezentáltak a Budapesten élők.”
…és akik nem
A megkérdezettek 41 százaléka nem tervez üdülést idén a nyári hónapokban, és 5 százalék még nem döntötte el, hol és hogyan tölti a szabadságát. Jellemzően az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, a 2000 főnél kisebb településeken és az egyszemélyes háztartásban élők nem terveznek idén nyaralást. A jövedelem és az üdülési tervek közötti kapcsolat kézenfekvő, hiszen a nyaralás pénzbe kerül. A havi 290.000 forintnál kevesebb háztartási összbevétellel rendelkezők, a nyugdíjasok (61 százalék), valamint a szakmunkás végzettségűek (53 százalék) az átlagnál nagyobb arányban döntenek az otthonmaradás mellett.
Akiknek a Balaton a Riviéra
A belföldi nyaralást tervezők 23 százaléka még nem döntött a pontos úti célról, és elképzelhető, hogy e döntés meghozatala ad-hoc jelleggel fog történni. Ők jelentik azt a kört, akik jól irányzott és folyamatos kommunikációval, rájuk szabott szolgáltatásokkal, speciális ajánlatokkal még befolyásolhatók. Bár ők még bizonytalanok az úti célt illetően, annyit a lakosság általános nyaralási terveiből tudni lehet, hogy honfitársaink többsége, ha nyaral, akkor azt vízparton, de legalábbis fürdő közelében képzeli el.
A felmérés adatai szerint a legvágyottabb hazai úti cél idén a magyar tenger: a belföldi utazást tervezők 46 százaléka a Balatont választja, közülük is leginkább a 15–19 éves korosztály (61 százalék), valamint a négy vagy több fős családban élők (56 százalék) terveznek itt nyaralni.
Belföldi utazásra tízből nyolcan személygépkocsival indulnak, a vasúti közlekedést az átlagnál magasabb arányban (40 százalék) a 30 évnél fiatalabbak veszik igénye.
Idén nyáron átlagosan kevéssel több mint 80 ezer forintot terveznek költeni fejenként a belföldön utazók. Ez az összeg a jövedelem emelkedésével párhuzamosan nő: a magasabb jövedelműek körében meghaladja a fejenkénti 100 ezer forintot.
…és akik a határokat átlépve nyaralnak
Aki külföldre utazik – esetleg egy belföldi üdülés mellett –, az előre tervez és nem eseti jelleggel hoz döntést: tízből közel kilencen már tavasszal lefixálták az úti céljukat. Az idén külföldi nyaralást tervezők körében Horvátország a favorit, az utazók 24 százaléka választja délnyugati szomszédunkat. Görögország, Erdély és Olaszország, de Spanyolország, Németország és Ausztria is az előnyben részesített országok között szerepel. Érdekes a 20–29 éves Y-generáció választása: legtöbbjük ugyan európai utazást tervez, de nem a fenti „klasszikus” nyári desztinációkat célozza meg, hanem pl. Dániát, Írországot vagy Hollandiát. 10 százalékuk a tengerentúlra utazik, a többiek pedig Észak-Afrikát, Ázsiát és Ausztráliát célozzák meg.
Külföldi utazás esetében a repülő egyértelmű versenytársává válik az autónak. A külföldre utazók fele tervez autóval elindulni, míg 43 százalék – a budapestiek körében 59 százalék – a repülőre voksol. A fővárosban élőkön kívül a 20–29 évesek jelentik még a légitársaságok fő célcsoportját, körükből idén nyáron közel 60 százalék repülővel tervez külföldre utazni. Buszos utazást elsősorban a felsőfokú végzettségűek és az 50 év felettiek terveznek.
A külföldi nyaralás során az egy fő által elkölteni tervezett összeg átlagosan 170 ezer forint, az aktív korú 30–59 év közöttieknél viszont a 200.000 forintot is meghaladja ez az összeg.
