Tudjuk, hogy szükséges, látjuk, hogy megéri, mégis hosszú út áll még előttünk, amíg a fenntartható fejlődési gyakorlatok a mindennapjaink részévé válnak – derül ki a fenntarthatóságot környezeti, társadalmi és gazdasági összefüggéseiben vizsgáló „Bayer Barometer” közvélemény-kutatás eredményeiből, amelyet a Bayer megbízásából a Kantar kutatóintézet végzett.
A válaszadók túlnyomó többsége (86%) hallotta már a kifejezést, és csaknem 80%-a bevallottan érdeklődik a fenntarthatóság témaköre iránt. A következők motiválnak minket arra, hogy napi szinten a fenntarthatóság elveivel összhangban cselekedjünk:
törődés a természettel (63%)
a gyermekek jövője (45%)
világnézet (34%)
A nők nagyobb valószínűséggel tesznek a fenntartható fejlődésért: úgy vélik, hogy a világnak nagy szüksége van a fenntarthatóság elveire, és egyéni szinten is számos előnyét látják ezeknek. Abban szintén elég nagy az egyetértés (a válaszadók 58%-a véli úgy), hogy az innováció elősegíti a fenntartható fejlődést.
A fiatalok is ismerik, de az idősebbek valósítják meg
Az egyéni szinten megtett leggyakoribb tevékenységek közé az alábbiak tartoztak:
szelektív hulladékgyűjtés (66%)
az élelmiszerpazarlás elkerülése (64%)
energiatakarékosság (58%)
szezonális termékek vásárlása (55%)
víztakarékosság (53%)
Az 56 évnél idősebbek körében ezek a tevékenységek egyértelműen gyakoribbak.
Dr. Izabella Anuszewska, a Kantar kutatóintézet szociológusa szerint az eredmények magyarázata bizonyos mértékig abban rejlik, hogy kitolódik az az időszak, ameddig a fiatalok
(a 18-35 éves korosztály) még a szülői házban laknak, ezért kisebb valószínűséggel döntenek egyénileg az ilyen tevékenységekről.
Teljesen más a helyzet a mások javát szolgáló tevékenységekkel, mint például a jótékonysági kezdeményezésekben való részvétel, a közösségi médiában való aktivitás és a civil szervezetek anyagi támogatása. Noha ezek, a többi tevékenységhez képest viszonylag kevésbé jellemzők, e téren egyértelmű a fiatalabb generáció az aktívabb.
A járványhelyzetben – talán mert több időt töltöttünk a négy fal között – felerősödtek a fenntarthatóságra irányuló törekvések. A válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy gyakrabban tesznek a környezet védelméért (szelektív hulladékgyűjtés/újrahasznosítás, víztakarékosság), valamint vásárlási és étkezési szokásaik megváltoztatásáért (kevesebb vásárlás, élelmiszerpazarlás elkerülése).
Kinek a feladata?
A jelentés alapján a válasz egyszerű: mindenkié. A válaszadók a helyi és állami hatóságokat, a civil szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket egyaránt cselekvésre hívják fel. Ám ami még fontosabb, ezek mellett az összes állampolgárt is megemlítik.
„Mindannyiunknak – méghozzá egyénileg, és minden olyan területen, ahol változást tudunk elérni – tennünk kell azért, hogy környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatóbb világot építsünk” – mondja Kárpát Krisztina, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. „A Bayer rendkívül aktív e tekintetben. Célunk, hogy 2050-re az értéklánc teljes hosszában üvegházhatású gázkibocsátásunkat nullára csökkentsük. Vállalatunk egyre inkább klímasemleges technológiákat részesíti előnyben, ilyen például a geotermikus energia alkalmazása. Célkitűzéseink közé tartozik továbbá az is, hogy a felhasznált áram 100%-ban fenntartható forrásból származzon. Munkavállalóink is kiveszik részüket mindebből – erre tökéletes példa a Cleanup Challenge kihívás, amelynek keretében magyarországi, lengyelországi, csehországi és szlovákiai csapataink versenyeznek egymással a környezetünk megtisztításában.”
A vállalatok többet is tehetnek
A jelentés rávilágít, hogy a vállalatoknak óriási terük van a cselekvésre. A szelektív hulladékgyűjtést a válaszadók 44%-a említette, ez áll az első helyen. Egyéb környezetbarát intézkedésekre, mint amilyen az elektronikus hulladék (például az elemek) gyűjtése, a víz- és elektromosenergia-fogyasztás és a felhasznált papír mennyiségének csökkentése, valamint a környezetbarát higiéniai termékek használata, kevesebb vállalat kerített sort.
Magyarország és a régió többi országa
Magyarországon kívül a „Bayer Barometer” felmérést a térség több országában, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is elvégezték. A válaszadók között érdekes különbségek mutatkoznak az eredmények tekintetében.
A közép-kelet-európai országok között Magyarországon a legmagasabb a fenntartható fejlődés témakörének ismertsége (86%). A magyarokat érdekli leginkább a fenntartható fejlődés (78%). Magyarországon (és Szlovákiában) a legnagyobb a „fenntartható mezőgazdaság”, mint kifejezés ismertsége (71%). A magyarokat (és a lengyeleket) érdekli leginkább, honnan kerül az étel az asztalukra.
Kik tesznek igazán a fenntartható fejlődésért? Ebben mind a négy ország válaszadói egyetértenek: a nők!
