Egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság vállalati szinten is, ami már a munkaerőpiacon is mutatkozik. Itthon is keresnek fenntarthatósági szakértőket és tanácsadókat, a jövőben pedig még több ilyen állás várható. Ez két kihívást is jelent a HR szakmában: meg kell találni a legalkalmasabb munkatársakat és az új, más szemlélettel érkező kollégákat össze kell hangolni az üzleti célok mentén gondolkodó területekkel.
Az orosz-ukrán konfliktus bizonytalanságot szül, Európa szeretné felszámolni az orosz energiafüggőséget és az infláció is két évtizedes csúcson van. Ebben a helyzetben a fenntarthatóság némileg háttérbe szorulhat, de a középtávú trend az, hogy a fenntarthatósági törekvések jelentősége csak nő. A fogyasztók, sőt a munkavállalók felől is növekvő elvárás a zöld működés, ezért üzleti és munkáltatói érdekből is nagyon fontos megtartani, sőt erősíteni az ezt célzó projekteket. Így aztán a szervezetekben egyre nagyobb szükség lesz fenntarthatósági szakértőre, tanácsadóra vagy akár fenntarthatósági osztályra, vezetőre is.
Kell a szakértő, de honnan jön és hogyan tud beilleszkedni?
Az oktatási intézményekben már ott van a fenntarthatóság, mint alapvető jelentőségű szempont, legutóbb például a Semmelweis Egyetemen indult „Fenntarthatóság az egészségügyben” tantárgy. Egyelőre azonban a piacon még nincs elég szakember, akinek felsőfokú végzettsége lenne a témában.
„Az Egyesült Államokban és Németországban már jóformán minden nagyobb cégben van fenntarthatósági tanácsadó, a jövőben ezért itthon is várható az ilyen állások elterjedése. A klímacélok megvalósításához ugyanis a vállalati szektornak is zöldebbé kell válnia, amihez fenntarthatósági szakértőre vagy tanácsadóra lehet szükség. Ez két kihívást jelent a HR-es kollégáknak. Egyrészt egyelőre keveseknek van csak szakirányú végzettsége, vagyis más szempontok alapján lehet csak kiválasztani a legalkalmasabb munkatársakat, például korábbi szakmai vagy akár önkéntes tapasztalatai okán. Másrészt szervezeti szinten meg kell oldani, hogy az új, teljesen más célokkal érkező szakember vagy akár osztály harmonikusan együtt tudjon működni a többiekkel.” – magyarázta Végh József, a K&H HR igazgatója.
A gazdasági szervezetek ugyanis profitorientáltak, vagyis elsődleges céljuk az, hogy nyereséget termeljenek a tulajdonosoknak. A fenntarthatósági szakértőnek azonban egészen más lebeg a szeme előtt: szeretné, hogy a működés során érvényesüljenek a környezeti, társadalmi szempontok, mint például a szennyezés és az energiafelhasználás minimalizálása és a javak egyenlőbb elosztása. Ez pedig időnként, rövid távon szemben állhat az alapvető profitcéllal – a HR-nek így akár komoly súrlódásokat is kezelnie kell.
„A K&H-nál ezt a célt a Fenntarthatósági programiroda szolgálja, akik képzik és inspirálják üzleti kollégáinkat és vállalati partnereinket, ügyfeleinket fenntarthatósági kérdésekben. Sőt, minden munkatársunknak lehetőséget adnak arra, hogy megismerjék pénzintézetünk e téren végzett tevékenységét, megfogalmazzák véleményüket és javaslataikat a témában, vagyis ezen a területen is fejlődhessenek”- tette hozzá Végh József, a K&H HR igazgatója.
