A dentsu globális kreatív-, marketing- és médiaügynökségi hálózat a napokban közzétette átfogó kelet-közép-európai tanulmányát a régió egészségügyi helyzetéről. Az elemzés szerint az érintett országokban jelentősen megnőtt a vény nélkül kapható gyógyszerek iránti igény a pandémia előtti időszakhoz képest, miközben a növekvő költségérzékenység miatt a fogyasztók egy része a márkázatlan termékek felé fordult.
A tanulmányban vizsgált 9 országból (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) származó adatok szerint 2019 óta jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát. A költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett. A kizárólag orvos által felírt gyógyszereket használók létszáma nem változott, ugyanakkor a csupán vény nélkül kapható gyógyszereket vásárlók csoportja 7,5 százalékkal bővült. A csakis természetes alapú gyógyhatású készítményekben bízók száma 13 százalékkal csökkent a pandémia kirobbanása óta, és a megelőző céllal gyógyszert fogyasztók létszáma is visszaesett 8 százalékkal.
Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is (online gyógyszertárak, távgyógyászat, okos egészségügyi eszközök és alkalmazások, stb.). Emellett a régió országait érintően számos releváns egészségügyi vonatkozású statisztikát (jóléti adatok, kockázatok) is összegez.
A magyar lakosság gyógyszerfogyasztási szokásai nagyjából belesimulnak a régiós átlagba, ugyanakkor a tanulmány számos más területen komoly eltéréseket mutatott ki. Néhány példa ezek közül:
A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt.
Jelenleg a magyar lakosság mindössze 10 százaléka rendelkezik valamilyen okos egészségügyi eszközzel, napi szinten pedig csupán 3-4 százalékuk használja azokat. Három éven belül ez az arány várhatóan eléri majd a 36 százalékot, miközben a cseheknek 46, a lengyeleknek pedig 44 százaléka fog ilyen eszközzel rendelkezni.
A magyaroknak mindössze 26 százaléka beszélget rendszeresen szeretteivel egészségi és gyógyászati témákról, miközben az erre legnyitottabbnak a szlovének (60%) és a horvátok (56%) bizonyultak.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy kevesebb mint fele akkora az antibiotikumok fogyasztása Magyarországon, mint az ebben legaktívabb Romániában és Bulgáriában.
Az egészség az új vagyon
Noha az egészségügyi kiadások a régió országaiban továbbra is jelentős elmaradást mutatnak a nyugat-európai szinttől, a több szabadidő és a fokozatosan bővülő pénzügyi források az évtized végére ezen országokban is felértékeli az egészség szerepét a mindennapi életben.
A tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia. Legyen szó a fogyasztók számára releváns fizikai vagy lelki egészségügyi előnyöket nyújtó termékek vagy szolgáltatások kínálatáról, vagy akár az alkalmazottak egészségét pozitívan befolyásoló rendszerek kialakításáról.
