Erre nem állnak készen a vállalatok

A vállalati és a HR vezetők 90 százaléka első számú prioritásnak tartja egy olyan új vállalati működési modell kialakítását, amely megfelel a napjainkban zajló jelentős digitális forradalom, továbbá a demográfiai, társadalmi, politikai és gazdasági átalakulások kihívásainak. A Deloitte, a Humán erőforrás trendek című legfrissebb felmérésének tanulságai alapján a vállalatoknak át kell gondolniuk szervezeti felépítésüket, utánpótlás és HR-stratégiáikat, ha lépést akarnak tartani a piacot átformáló trendekkel.

140 ország több mint 10 000 HR és üzleti vezetőjének bevonásával készült a Deloitte ez idáig legnagyobb Humán erőforrás trendek c. felmérése. Az idén ötödik alkalommal publikált tanulmány szerint a vállalatvezetők olyan új szervezeti felépítést, működési modellt keresnek, amely a lehető leginkább ki tudja használni a mai világ hálózatba kapcsolt munkavégzését. Ahogy azonban gyakran az üzleti termelékenység sem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel, a Deloitte azt tapasztalta, hogy a HR terület is jelentős kihívásokkal néz szembe: jelenleg csak a HR vezetők 35%-a minősítette területét „jónak” vagy „kiválónak”.

„A technológia minden korábbinál gyorsabb ütemben fejlődik, az innovációk teljesen átalakították az életünket, a munkánkat és a mindennapi kommunikációt is. Végső soron a munka digitális világa megváltoztatta az üzleti szabályokat is, a cégeknek ezért a teljes gondolkodásukat át kell formálniuk, ha megtartani, vezetni, irányítani és motiválni akarják a 21. századi munkaerőt. Máskülönben fennáll a kockázata, hogy elvesztik a legtehetségesebb munkatársakat, és emiatt lemaradnak a piaci versenyben. Miközben a HR szervezeteknek ebben az átalakulásban kulcsszerepük van, azt tapasztaltuk, a többség jellemzően csak valahol félúton jár” – hangsúlyozta Csépai Martin, a Deloitte HR-tanácsadás üzletágának igazgatója.

A jövő vállalatának felépítése elsősorban csapat-központú és tehetségalapú megközelítést kíván: a vállalatok egyre inkább elmozdulnak a hagyományos hierarchikus felépítéstől, és helyette munkacsoportok hálózatában gondolkoznak. Ezért minden korábbinál nagyobb fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a megfelelő embereket válasszák ki és fejlesszék tovább. Ennek megfelelően, a válaszadók 81%-a tehetségek felkutatását és felvételét nevezte meg a legsarkalatosabb HR kérdésként. Ezzel szemben csupán a megkérdezettek 22%-a nyilatkozta, hogy cége „kiváló” a munkavállalói tapasztalat alakításában a tehetséges munkaerő felvételét követően: a tehetséges munkaerő felvételének fontossága és igényeinek biztosítása közötti különbség így 14 százalékponttal nőtt az elmúlt évben, ami egy fontos problémára irányítja a figyelmet.

A Deloitte egy korábbi felmérése szerint az álláskeresők közel kétharmada mobilról böngészi az állásajánlatokat, és 40%-uk okos eszközről adja be jelentkezését. Ahogy a szervezetek is egyre inkább digitálissá válnak, a vezetőknek is meg kell fontolniuk új technológiák alkalmazását a humán erőforrás területein is: ezzel összhangban, a felmérés eredményei szerint, a vállalatok 56%-a tervezi újra a HR-programjait, hogy a lehető legjobban ki tudják aknázni a digitális és mobileszközök adta lehetőségeket, 33%-uk pedig már valamilyen formában mesterséges intelligenciát is alkalmaz a HR megoldások terén.

Míg sok folyamatot automatizálnak a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, a Deloitte kutatása azt mutatja, hogy a munka eredendően emberi oldala (mint az empátia, kommunikáció és problémamegoldás) fontosabb, mint valaha. Éppen ezért egyre nagyobb szükség van át- és továbbképzésekre. Ezzel párhuzamosan átalakulnak a munkavállalók igényei is: felértékelődnek a jövőbe mutató, sokszínű karrierlehetőségek és a folyamatos továbbképzési lehetőségek biztosítása. A HR és üzleti vezetők fontossági listáján ez a két tényező a második helyre emelkedett, és a megkérdezettek 83%-a ítélte őket „fontosnak” vagy „nagyon fontosnak”.

Nagyobb hangsúlyt kap a jelöltekről és a munkaerőről rendelkezésre álló adatok elemzése is, hogy a vállalatok tisztább képet kapjanak a rendelkezésre álló képességekről és a várható teljesítményről. Ezen a területen is vannak még elmaradások, hiszen csak a válaszadók 8%-a mondta, hogy vannak használható adataik, és csak 9%-uk ismeri azokat a szempontokat, amelyek a vállalatukban jó teljesítményhez vezetnek.

Legfontosabb trendek, amelyek formálják a HR vezetők stratégiai terveit

A Deloitte Humán erőforrás trendek felmérése az alábbi, legfontosabb jövőbeni irányzatokat nevezi meg, amik a legnagyobb hatással lehetnek a HR világára (alább a megkérdezettek válaszai szerint, fontossági sorrendben):

1. A jövő vállalatának kialakítása (88% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A legfontosabb feladat a cég- és a HR-vezetők számára a jövő vállalati működési modelljének a kialakítása, mely gyors, rugalmas, és munkavállaló-centrikus vállalati kultúrára épül, egyben megfelel az automatizálás és a digitális átalakulás által támasztott kihívásoknak.

2. Karrier és továbbképzés biztosítása (83% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A hagyományos karriermodelleknek leáldozott. Miközben egyre több munkavállalónak fontos a sokszínű karrier és a folyamatos tanulás, a cégek többsége nem áll készen arra, hogy ezeket biztosítsa is számukra.

3. A tehetséges munkaerő megszerzése (81% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A tehetség felkutatása, a jelöltek tömeges, de pontos előszűrése olyan fokozódó kihívásokat jelentenek, melyek során egyre több, új informatikai megoldás áll rendelkezésre. Azonban a fokozódó automatizálás nem feltétlenül van pozitív hatással a vezetők és a jelöltek élményeire és tapasztalataira, ami szükségessé teszi a toborzási folyamatok mélyebb átgondolását.

4. A munkavállalói élmény megteremtése (79% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Korábban a vállalatok és HR szervezetek egyoldalúan a folyamatok hatékonyságának javítására helyezték a hangsúlyt, ez vezérelte az informatikai fejlesztéseket is. A tehetségekért folytatott versenyben azonban a munkavállalói „élmény” megteremtésének egyre nagyobb jelentősége van, ami új szempontot hoz be a HR folyamatok újratervezésébe.

5. A HR adatelemzés új szintre emelése (79% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Az informatikai megoldásoknak köszönhetően az eddigieknél lényegesen több adat áll a HR szervezetek rendelkezésére, melyek célirányos felhasználásával növelni lehet a produktivitást és javítani a munkavállalók elkötelezettségét.

6. A teljesítmény-menedzsment újraértelmezése (78% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Majdnem minden, a felmérésben szereplő vállalat átalakította teljesítmény-menedzsment módszerét az elmúlt évben. A digitális átalakulás közepette a HR szervezetek lemaradni látszanak, és nem használják ki eléggé a teljesítményfokozására és a folyamatos visszajelzésre alkalmas eszközöket.

7. Vezetés-fejlesztés (78% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – Fennmaradni látszik az alapvető kiegyenlítetlenség, miszerint, míg tovább fokozódnak a vezetőkkel szembeni kihívások, a cégek csaknem 60%-a nem hajlandó vezetői továbbképzésre fordítani. Meg kell találni azokat a nagyon gyakorlatias, új vezetésfejlesztési megoldásokat, amik biztosítani tudják a képzési befektetések megtérülését.

8. A digitális HR feltételeinek kialakítása (73% tartja fontosnak/nagyon fontosnak) – A hagyományos HR IT-technológiáit felváltják az egyszerűen kezelhető applikációk és más digitális megoldások (pl. közösségi fórumok), és ezek egyre nagyobb teret nyernek a vállalati működésben a HR programok támogatására.