A kelet-európai cégek több mint fele nem vár javulást idén a fizetési szokásokban, 26 százalékuk pedig attól tart, hogy még több vevő késik majd a számlák kiegyenlítésével – derül ki az Atradius felméréséből. A cégek 86 százaléka tapasztalta 2016-ban, hogy ügyfelei késve egyenlítik ki a számláikat, a késve fizetés 76 százalékban a vevők likviditási problémáival függött össze. A lejárt számlák aránya a régióban Magyarországon a legalacsonyabb.
Az Atradius felmérése szerint a térségben a B2B, tehát vállalatközi számlák 45%-át nem fizetik ki a határidő napjáig, míg Nyugat-Európában ez az adat 42%. A számlák 10%-át 90 napon túl sem egyenlítik ki a kelet-európai cégek vevői, 1%-ot pedig egyáltalán nem fizetnek ki, így ezeket le kell írni. „A térségben Törökország a rekorder, ahol a lejárt követelések aránya 61%, a számlák 20%-át 90 napon túl fizetik csak ki, a követelések 2%-át pedig le kell írni. Törökországban ugyanakkor a számlák átlagos forgási sebessége, azaz DSO-ja 73 nap, szemben az átlag kelet-európai 63 nappal. Ez lényeges a magyar exportőröknek is, hiszen a török fizetési szokások nehéz helyzetbe hozhatják azt a szállítót, amelyik nincs felkészülve a hosszú hitelezésre” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
A kelet-európai vállalatok az idén nem számítanak arra, hogy javulnának a régiós fizetési szokások. A cégek mindössze 16%-a várja, hogy a számláit hamarabb egyenlítik majd ki, mint 2016-ban, 58% az ideihez hasonló késésekre számít, míg 26% a helyzet romlásától tart. A magyar vállalatok ennél is pesszimistábbak, nálunk a cégek 80,9%-a nem reméli, hogy változna a számlák forgási sebessége.
A térségben Magyarországon a legalacsonyabb a lejárt B2B számlák aránya, 29,7%. Ráadásul az idei késve fizetési arány jóval a kelet-európai átlag (41,5%) alatt van. Magyarországról is elmondható, mint a régió többi országáról, hogy lejárt B2B számlák gyakrabban voltak tapasztalhatók a belföldi vevők esetében, mint a külföldi ügyfeleknél.
A piacvezető hitelbiztosító elemzése szerint Magyarország egyike azon kelet-európai országoknak, ahol a cégek kevésbé hajlanak arra, hogy fokozzák a védelmet a Brexit, az ázsiai visszaesés és az amerikai protekcionizmus okozta kockázatokkal szemben. A legtöbben Magyarországon (a válaszadók 68,4%-a) jelentették ki, hogy nem változtatják meg kockázatkezelési eljárásait (Kelet-Európa: 53,3%, Nyugat-Európa: 60%). A magyar válaszadók mindössze 5,2%-a jelezte, hogy még kockázattudatosabb kereskedésre készül a partnereivel. Ez az egyik legalacsonyabb százalékarány Kelet-Európában, ami azt jelezheti, hogy a magyar vállalatok nem tartanak a begyűrűző hatásoktól.
„Összességében azt mondhatjuk, hogy egyes piacok növekedési kilátásai pozitívak, de a kockázatok is jelentősek, és ezt a magyar vállalatok hajlamosak alábecsülni. Pedig az eurózóna politikai bizonytalanságai kihatnak a középtávú előrejelzésekre, lassul a kínai gazdaság, a tavalyi 6,7%-os növekedés helyett 6,5%-ot várunk az idén, míg Oroszországot továbbra is sújtják a szankciók. A szoros kereskedelmi kapcsolatok azt is jelentik, hogy egy távoli piac negatív tendenciái hamar elérhetik a mi régiónkat is” – mondta az Atradius országigazgatója.
