A statisztikák szerint átlagosan 20 napot pihenhetnénk évente, azonban sokan nem akarják, vagy nem tudják kihasználni a pihenőidőt. Az amerikaiaknak kevés, a skandinávoknak sok, a magyaroknak átlagos mennyiségű szabadnap jár.
Míg mi magyarok tartjuk az európai átlagot a szabadságok terén, addig az amerikaiak kapják a legkevesebb fizetett szabadságot a világon – tárta fel egy fejlett nemzetekről szóló kutatás. Vannak országok, ahol a munkavállalók évente akár 40 napot is élvezhetnek szabadnapként, az amerikai munkavállalók csupán nem fizetett szabadságra jogosultak, igaz 10 napnyi nemzeti ünnepnap nekik is jár. A 77 országban jelenlevő, a világ munkavállalóinak helyzetét vizsgáló szervezet, a Mercer’s Worldwide Benefit and Employment Guidelines és a független gazdasági kutatóintézet, a Center for Economic and Policy Research (CEPR) felmérése világszerte megmutatta a nyaralási juttatások közötti különbségeket: 64 országban legalább 10 év szolgálati idővel rendelkező munkavállalókat vizsgáltak, akik 5 munkanapot dolgoznak egy héten.
-
Adataik szerint az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, ahol nem jár fizetett szabadság, ellenben a brazilok 30 fizetett munkanapot kapnak, ami mellé még 11 napnyi nemzeti ünnep is jár.
-
Európában az Egyesült Királyság dobogós helyen áll az éves szabadságolások tekintetében – nekik 28 nap fizetett szabadság jár átlagosan, igaz ebbe a nemzeti ünnepek is beletartoznak.
-
Európa többi része is jól teljesít a szabadságolás versenyében: Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban és Svédországban 25 szabadnapot vehetnek ki a munkavállalók egy évben. Az osztrákok emellé még 13 ünnepnapot is kapnak, így összesen 38 napot tölthetnek szabadságon, ám árnyalja kicsit a helyzetet, hogy az osztrák munkavállalóknak a szombatot is ki kell íratniuk, még akkor is, ha azon a napon egyébként nem dolgoznának. Jól állnak a franciák is – 36 nap szabadság jár nekik a nemzeti ünnepekkel együtt.
-
A világ más részein, Indiában például korántsem ilyen rózsás a helyzet: a munkavállalók 12 napot kapnak (igaz, ez a nemzeti ünnepeikkel összesen 28 nap). Kínában 10 nap jár (a nemzeti ünnepekkel együtt 21 nap), Tájföldön pedig 6 nap a kötelező szabadság időtartama (a nemzeti ünnepekkel együtt 22 nap).
És hogy állunk mi?
Magyarországon 20 nap kötelező alapszabadság jár, ezzel abszolút az európai átlaghoz tartozunk Észtországhoz, Ciprushoz, Németországhoz, Görögországhoz, Olaszországhoz, Írországhoz hasonlóan. Hazánkban az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. „Más kérdés, hogy ez a gyakorlatban is teljesül-e” – mondja Simonyiné Tóth Judit Simonyi & Tóth Tanácsadó Iroda vezetője. – „Sokan nem mennek egy hétnél több szabadságra és vannak, akik csak 1-2 napot vesznek ki alkalmanként. Pedig a minimum kéthetes, egybefüggő szabadság lehet igazán pihentető. A munkáltatók érdeke is lenne minderre figyelni, hiszen, ahogy a mondás tartja, aki nem tud ellazulni, nem tud megfeszülni sem.”
Igaz, vannak azért kivételek: a profession.hu kutatása szerint a magyar dolgozók 34 százaléka egy hétre, 20 százaléka kevesebb, mint egy hétre utazik el. Természetesen vannak olyan munkahelyek, ahol több mint 3 hétig pihenhetnek az alkalmazottak a nyári időszakban, igaz, ez csupán a megkérdezettek 6 százalékára igaz. A szakember szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy leginkább a munkaadóktól függ a kiadott szabadnapok száma.
„Sok cég szabadnapokban kompenzálja a túlórát. Számos vállalat ténylegesen kötelezi az alkalmazottakat arra, hogy mikor és mennyi szabadnapot vegyenek ki az olyan időszakokban, mint például a július-augusztus; ám egyes munkáltatók nem engedélyezhetnek két hétnél több szabadságot egyhuzamban. Bizonyos iparágakban, jellemzően az építőiparban is, meghatározott időszakok vannak kijelölve a szabadságra, például augusztus és az év vége, de a két időpont között nem mehetnek szabadságra a munkavállalók” – mondta el az ügyvezető. “Bevett gyakorlat az is, hogy a gyártó cégeknél az előre betervezett leállások alatt kell szabadságra menni, sok cégnél pedig a karácsony és az újév közötti időszakot is kötelezően ki kell venni. Mindez azt mutatja, hogy az iparág, a szezonalitás és a cégvezetés bizonyos esetekben meghatározza a szabadság ütemezését, természetesen a törvényi szabályozás figyelembevételével. Emellett mindig megjelenik a magánéleti háttér, mint befolyásoló, alkalmanként kényszerítő feltétel”- tette hozzá.
Korlátlan szabadság? Lehetséges, és egyelőre működik is…
2004 óta a Netflix alkalmazottai annyi szabadságot vesznek ki, ahányat csak szeretnének. Eldönthetik, mikor kell dolgozniuk, mikor kell pihenniük, és mennyi időt vesz igénybe a munka elvégzése. A szabadságolási politika bevezetése óta éves bevételük 51 millió dollárra rúgott, ugyanis ez a rugalmasság nem jelenti azt, hogy hiányozna az elszámolhatóság – az alkalmazottaktól továbbra is azt várja a vezetőség, hogy a lehető legmagasabb szinten teljesítsenek, miközben úgy gondolják, hogyha ilyen fokú önállóságot adnak az embereknek, akkor sokkal felelősségteljesebb kultúrát teremthetnek. „A korlátlan szabadidő politikája ugyan egy véglet, de vannak olyan iparágak, ahol ez is működhet. A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a megérdemelt pihenőidőtől kreatívabbak és produktívabbak lesznek a munkavállalók is. A kipihent és feltöltődött kollégák teljesítménye megbízhatóbb, munkakedve, elkötelezettsége pedig magasabb szintű, ami a sikeres eredményes működés egyik alap feltétele.” – véli Simonyiné Tóth Judit.
