Magyarországon az EU-s átlag közel kétszerese a nedves, penészes lakások száma – derül ki a nemzetközi adatokból. A hazai lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban – ez az ötödik legmagasabb arány Európában.
A nedves, rossz levegőjű lakások több millió embert betegítenek meg Európában. A stuttgarti Fraunhofer Épületfizikai Kutatóintézet átfogó felmérése szerint a nedves, penészes lakások bizonyíthatóan hozzájárulnak az asztma és a felső légúti betegségek kialakulásához: a nem megfelelő lakáskörülmények 40 százalékkal növelik az asztma előfordulási gyakoriságát.
A kutatóintézet számításai szerint Európában 2,2 millió ember megbetegedését okozza a penészes környezet, miközben a légúti betegségek éves szinten 82 milliárd eurónyi közvetlen és közvetett költséggel terhelik az európai országokat.
A magyar helyzet sem ad okot az optimizmusra: nálunk a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban – ez az ötödik legmagasabb arány Európában, és közel kétszerese a kontinens 16 százalékos átlagának.
A nemzetközi adatokat alátámasztják az Aereco Légtechnika Kft. novemberi felmérésének az adatai is, melynek során 120 ingatlantulajdonost kérdeztek. A válaszadók 37 százalékánál volt valamilyen probléma, jellemzően penészesedés.
A körültekintő felújítás megoldást jelenthet
A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a tüneti kezelést jelentő fertőtlenítés mellett, a megfelelő építőanyagok és eljárások alkalmazásával, gondos minőségbiztosítással, valamint rendszeres karbantartással a probléma nagyrészt kiküszöbölhető. Fontos a vízszivárgások megakadályozása, a bádogosmunkák és a vizesblokkok megfelelő kialakítása, a hőhidak kialakulásának megakadályozása, a fűtési rendszerek korszerűsítése és a megfelelő, igények szerint automatikusan működő szellőzőrendszerek kialakítása is.
A szellőzés kiemelkedő fontosságára hívja fel a figyelmet Király Tamás, az Aereco Kft. cégvezetője, épületszellőzési szakértő is: „A felújítások során gyakran légzáró ablakok kerülnek beépítésre, amelyek a megfelelő szellőztetési lehetőség biztosítása nélkül csak súlyosbítják a vizesedésből fakadó problémákat. Megfelelő természetes, mechanikus vagy az igényekhez illeszkedő, levegőminőség érzékeléssel szabályozott szellőzési rendszerek tervezésével és kialakításával mindez elkerülhető.”
Energiatakarékosság vagy egészség?
A német kutatóintézet munkatársai arra a megállapításra jutottak, hogy az elmúlt két évtizedben zömmel energiahatékonysági megfontolásból végzett felújítások a vizesedés problémáját általában nem kellő mértékben vették figyelembe. Pedig számításaik szerint 2050-ig a problémás lakások aránya a felére csökkenthető, ami több mint félmillió ember egészségét adná vissza a kontinensen.
„A hideg idő beköszöntével sokan kellemetlen huzatot tapasztalnak a lakásukban, vagy aggodalmaskodni kezdenek a fűtésszámlájuk miatt. Fontos azonban, hogy az energiatakarékosság jegyében ne rögtön csak a légzáró szigetelésre gondoljunk, hanem a megfelelő szellőzés biztosítására is, a száraz és jól levegőző belső környezet ugyanis elengedhetetlen az egészségünk megőrzéséhez vagy akár helyreállításához és a mindennapi jó közérzetünkhöz is. A leghatékonyabb, testre szabott megoldás kialakításához érdemes épületgépész vagy légtechnikai szakértő segítségét igénybe venni” – foglalja össze a kutatás tanulságait és saját tapasztalatait Király Tamás.
