Az utóbbi években a fenntarthatóság sokkal inkább előtérbe került, mint valaha. Szelektív hulladékgyűjtés, zerowaste, újrahasznosítás, környezetbarát megoldások, karbonsemlegesség, ökológiai lábnyom. Fogalmak, amikkel nap mint nap találkozunk és létünk részéve váltak, de mennyire élünk e szempontok szerint? Mit hajlandó megtenni egy átlag magyar a fenntarthatóság jegyében? Lemondunk igényeinkről, esetleg átalakítjuk azokat? Egyáltalán mennyire vagyunk tisztában ezeknek a fogalmaknak a jelentésével?
Alapvetően nyitottak vagyunk a zöld kezdeményezésekre, amennyiben ezek könnyen elérhető és lehetőleg olcsó megoldások, derült ki a Mizse ásványvíz gyártójának, a Magyarvíz Kft. reprezentatív kutatásából. Köztudott, hogy vannak olyan egyszerű lépések, melyekkel mi is tehetünk Földünk megóvásért, sőt ezek nagy része már beépült a mindennapjainkba.
Első helyen áll a hulladékok szelektálása, ugyanis a válaszadók saját bevallása szerint több mint kétharmaduk (77%) szétválogatva gyűjti hulladékát. Emellett, ha valami elromlik, akkor a magyarok kétharmada szívesebben gondolkodik javításban, mintsem rögtön egy új vásárlásában. Ez persze nemcsak környezet, de pénztárcabarát megoldás is egyben. Dobogós helyen áll még a hazai termékek előnyben részesítése is, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke (69%). Ezenkívül a lakosság nagy része (61%) igyekszik minimalizálni a műanyag zacskók használatát és inkább a többször használatos textiltáskákat választják.
Addig nyújtózunk ameddig a takarónk ér
De mi a helyzet azokkal a megfontolásokkal, amelyek már egy fokkal kívül eshetnek komfortzónánkon, vagy éppen a büdzsénken? A kutatásból kiderült, hogy minden harmadik ember (32%) előnyben részesíti a környezetre kevésbé káros „zöld” termékek vásárlását, bár nagy százalékuknál (49%) ez még mindig inkább csak alkalomadtán fordul elő. Sőt, a válaszadók 14%-a nyilatkozott úgy, hogy számukra az ár az elsődleges szempont. Kifejezetten a fenntarthatóság miatt kevesen hajlandóak használt termékeket vásárolni, legyen az bútor, ruházat vagy háztartási eszköz (21%), illetve ugyanilyen arányban érdeklődnek a csomagolásmentes boltok iránt is. Ennek ellenére bizakodásra ad okot az, hogy a magyarok majd fele (48%) az újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagú csomagolásokban lévő termékeket választja szívesebben.
Zöld fogalmak a köztudatban
A fenntarthatóság előtérbe kerülésével olyan szavak épültek be a köztudatba, illetve szinte mindennapi szóhasználatunkba, melyek pontos jelentésével nem feltétlenül vagyunk tisztában. Így például minden harmadik magyar találkozott már az ökológiai lábnyom fogalmával, mégsem ismerik pontos jelentését (37%), illetve majdnem felük (46%) van ugyanígy a karbonsemlegességgel. Ettől függetlenül a gyártók bátran használják az ilyen és ehhez hasonló megnevezéseket, bélyegeket termékeiken, hiszen pozitív gondolatokat csatolnak hozzájuk a vásárlók.
„A termékek kialakítása során mostantól a környezet megkímélése épp olyan fontos szempont kell hogy legyen minden cégnek, mint a minőség, az esztétika vagy éppen az ár. Gyártásunk optimalizálása során többek között éppen ezért vezettük be az LCA – életciklus mérést is, mellyel mérni, és ez alapján csökkenteni tudjuk szén-dioxid kibocsátásunkat. Így alkottuk meg a magyar ásványvízpiac első karbonsemleges termékét az 1 literes EcoGreen Mizse ásványvizet. Az LCA mérés pontosan megmutatja a CO2 kibocsátás értékét, amit az ennek megfelelő mértékű zöld beruházások támogatásával kompenzálunk. – mondta el Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója. „Fontosnak tartjuk mindemellett a vásárlók edukációját is, hogy tudatos döntést tudjanak hozni vásárlásaik során, éppen ezért látjuk el egyszerű és érthető üzenetekkel csomagolásainkat. Mindez számunkra nem csak egy termék, hanem cégünk ecolozófiája is, melyben ötvözzük a tudást és a technológiát egy élhető jelen és egy fenntartható jövő érdekében.” – tette hozzá.