A 2050-re megfogalmazott uniós és magyarországi környezetvédelmi célok jelentős erőfeszítéseket és befektetést kívánnak minden szereplőtől. Az erre fordítandó források megteremtésének egyik fontos eszköze a vállalati zöldkötvények kibocsátása, melynek uniós szabályozása jelentősen változik a közeljövőben. Az új irányelvek egyfelől támogatják a kötvénykibocsátást, másfelől a jogalkotók mindent elkövetnek, hogy a cégek az így nyert forrásokat valódi lépésekre fordítsák látszattevékenység, a greenwashing helyett ‒ a Magyarországi BDO összefoglalója
A zöldkötvény-piac ugrásszerű növekedését láttuk az elmúlt években, jelentős befektetői érdeklődés mellett, ami egy idei, rövid megtorpanás után várhatóan folytatódik ‒ ismertette a helyzetet Veisz Ákos, a magyarországi BDO ESG üzletágának vezetője. A február végén elfogadott, ideglenes megállapodások irányelvei miatt változások lesznek az EU GBS vonatkozó rendeleteiben, amelyekre fontos figyelni nemcsak kötvénykibocsátóként vagy befektetőként, de azoknak is, akik a jövőben hitelfelvételen gondolkodnak, vagy EU-s pályázatokon kívánnak részt venni.
2023. február 28-án az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutottak az európai zöldkötvényekre (EU Green Bond Standard) vonatkozó szabvány létrehozásáról ‒ emeli a ki a lényeget Veisz Ákos. A megállapodás ideiglenes és 12 hónappal a hatálybalépését követően kell alkalmazni, így lesz idő a felkészülésre. Mivel az EU GBS alapjában változtatja meg az eddigi standardokat, ezért mindenképpen érdemes figyelni az új szabvány fejleményeit.
A zöldkötvény-kibocsátás a teljes kötvénykibocsátási piac mintegy 3-3,5 %-át teszi ki. Annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt célok elérhetőek legyenek, a zöldkötvény-piacnak is az eddigieknél gyorsabban kell növekednie, az EU GBS elfogadásának deklarált célja pedig ennek támogatása.
Magyarországon az első zöldállampapír-kibocsátás 2020. júniusában történt 1,5 milliárd euró értékben, majd a japán piacon 20 milliárd jen értékben. A Magyar Állam, mint kibocsátó célja a forrásgyűjtés volt a hazai klíma- és környezeti célokhoz kötődő kormányzati beruházásokhoz. Hazánk Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiája szerint kiemelt cél a hazai vállalati, banki, valamint az önkormányzati zöldkötvény-kibocsátások támogatása is.
2050-ig a klímasemleges átmenet elérése Magyarországon körülbelül 50 ezer milliárd forint beruházást igényel, amihez más források mellett a hazai vállalatoknak is lehetőségük van kötvényeket kibocsátani. A szuverén zöldkötvény-kibocsátásokon túl 2021. november 30-ig a Növekedési Kötvényprogram keretében 13 darab zöldkötvény-kibocsátás valósul meg, miközben egy növekvő piacról beszélhetünk ‒ tette hozzá Veisz Ákos.
Az EU GBS-re vonatkozó rendelete ugyanakkor biztosítja, hogy a kötvénykibocsátás során összegyűjtött forrást zöld tevékenységekre fordítsák, és a kötvényeket szakmai és független ellenőröknek is vizsgálnia kell. Az EU GBS összhangban van a Taxonómiára vonatkozó jogszabályokkal, amelyek meghatározzák, hogy mely gazdasági tevékenységek milyen műszaki és egyéb paraméterek mentén tekinthetők fenntarthatónak. Az EU GBS kibocsátóinak azt kell majd biztosítaniuk, hogy a kötvényekből származó források legalább 85%-át olyan gazdasági tevékenységekre fordítsák, amelyek megfelelnek a Taxonómia fenntarthatósági kritériumainak. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet egy fontos változásra: „A jövőben azok a vállalatok tudnak majd zöldkötvényt kibocsátani, akik ezt a megfelelést kellő mértékben alá is tudják támasztani.”
Milyen előnyei lehetnek az EU GBS szerinti kötvénykibocsátásnak, befektető és kibocsátói szempontból?
Az EU GBS szerinti zöldkötvény-kibocsátás a befektetők számára lehetővé teszi, hogy befektetéseiket nagyobb biztonsággal irányítsák a fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások felé, segítséget nyújt a kiváló minőségű zöldkötvények és vállalatok azonosításában, mindezekkel hozzájárulva a greenwashing visszaszorításához.
A kötvényt kibocsátó vállalatok számára nagyobb bizonyosságot nyújt majd arra vonatkozóan, hogy kötvényük alkalmas lesz a portfóliójukba zöldkötvényeket kereső befektetők számára, amely egyébként hazánkban még alulértékelt lehetőség sok vállalatvezető, tulajdonos számára” ‒ tette hozzá a BDO Magyarország ESG üzletágvezetője.
Az EU GBS továbbá tisztázza, hogy a kötvényekből származó bevételekből milyen gazdasági tevékenységeket lehet folytatni, egyértelmű jelentéstételi eljárást vezet be a kötvényeladásból származó bevételek felhasználásáról, és egységesíti a külső ellenőrök munkáját is.
Az EU GBS tehát ösztönzi a vállalatokat a zöldkötvény kibocsátására, a befektetők számára pedig egy átláthatóbb befektetési lehetőséget kínál. Annak érdekében, hogy a vállalatok alkalmasak legyenek ilyen típusú kötvényeket kibocsátani, a legfontosabb lépés, hogy tisztában legyenek a tevékenységükre vonatkozó EU Taxonómiai kritériumokkal. Vagyis ehhez értő szakemberek segítségével hatékonyan azonosítani kell az adott vállalatra, iparágra vonatkozó műszaki, tevékenységi paramétereket, amit az EU vizsgál, és megfelelni azoknak. Ez a megfelelés nemcsak a zöldkötvények, de idővel a bankhitelek és az EU források elnyeréséhez is elvárt lesz, így mielőbb ajánlott ezen szemlélet, cégvezetési látásmód elsajátítása ‒ zárta a szakmai összefoglalót Veisz Ákos.
